Fotó: shutterstock.com/Giannis Papanikos
Hirdetés

A tájékoztatás szerint a központban 328 szoba áll rendelkezésre, emellett elegendő számú fürdőhelyiség, mosási és szárítási lehetőség, szabadidős helyiségek, imatermek és adminisztratív irodák is helyet kaptak. Az ellátásról központi étkeztetéssel gondoskodnak, a biztonsági szolgálat pedig a hét minden napján, éjjel-nappal jelen van. A frissen érkezőket külön ruharaktár látja el alapfelszereléssel.

A most megnyílt, müncheni létesítménnyel együtt immár nyolc ilyen központ működik Bajorországban, minden közigazgatási kerületben egy. A rendszer lényege, hogy a menedékkérők ügyének teljes lebonyolítása – az érkezéstől a döntésig és esetleges visszatoloncolásig – egy helyen zajlik. Herrmann szerint a 2018-ban bevezetett modell bevált, mivel „lehetővé teszi az ügyek gyorsabb és hatékonyabb kezelését, és biztosítja, hogy a menedékkérők az egész folyamat alatt ezekben a központokban tartózkodjanak”.

A kritikusok ugyanakkor azt állítják, a menedékkérők így elszigetelődnek a társadalomtól, és sokszor hónapokig tartják őket bizonytalanságban. A bajor kormány ezzel szemben kitart amellett, hogy a rendszer működtetése nélkülözhetetlen a menekültügyi ügyek átlátható és hatékony intézéséhez.

Az új müncheni központ ötlete korábban Markus Söder miniszterelnöktől származott, aki egy programbeszédben jelezte, hogy a bajor fővárosnak lakosságához és méretéhez mérten nagyobb felelősséget kell vállalnia a menedékkérők befogadásában. Az elmúlt években a tartomány több intézménye is túlterhelt volt, bár a helyzet azóta érezhetően javult.

A kormányzati adatok szerint idén augusztus végéig körülbelül 8 900 migráns érkezett Bajorországba, míg a tavalyi év azonos időszakában még 23 ezren folyamodtak menedékért. A számok jelentős visszaesést mutatnak, ami mérsékli a központokra nehezedő terhelést, a tartományi vezetés azonban továbbra is indokoltnak tartja az ilyen intézmények fenntartását és bővítését.

Herrmann a megnyitón kiemelte: az új müncheni központ nemcsak a gyakorlatban hoz könnyebbséget, hanem jelképes üzenetet is hordoz. Illeszkedik abba az irányváltásba, amelyet Bajorország és a szövetségi kormány „migrációs fordulatként” határoz meg, és amelynek célja a menekültügyi eljárások rendezettebbé és kiszámíthatóbbá tétele.

(forrás)