A bizalom ára forintban

Szeptemberre a forint jelentősen megerősödött: az euró árfolyama 389 forint alá süllyedt, miközben 2024 végén még 415 forintot kellett fizetni érte. Az idei évben az árfolyam fokozatosan javult, majd júniustól felgyorsult az erősödés üteme, és a forint áttörte a négyszázas küszöböt, szeptember közepére pedig már 388-nál járt az euróhoz képest.

A dollárral szemben is erősödött, 2025. szeptember közepére az amerikai fizetőeszköz árfolyama 328-333 forint körül mozgott, ami az ukrajnai háború kezdete óta a legalacsonyabb szint.

Két szakértőt – Boros Imre közgazdászt és Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját – kérdeztünk arról, mi indokolja a jelenlegi árfolyamszintet, és mi táplálja a forint iránti piaci bizalmat. Boros Imre a Demokratának elmondta, a forint erősödésének hátterében összetett gazdasági és piaci mechanizmusok húzódnak meg.

– A forint árfolyamát – akárcsak bármely más termékét – a kereslet és kínálat határozza meg. Ha például kevés krumpli terem, az ára emelkedik, ha bő a termés, akkor pedig csökken, sőt akár exportra is jut belőle. Ugyanez a logika érvényes a devizákra is. A forintra irányuló kereslet jelentős része kereskedelmi tranzakciókból ered. A magyar exportőr euróban vagy dollárban kapja meg bevételét, amit forintra vált, hogy fedezze hazai kiadásait. Az importőr devizát vásárol, hogy külföldről beszerezze az energiahordozókat, alapanyagokat, gyártási licenceket. Ez a folyamatos deviza- és forintmozgás alapvetően befolyásolja az árfolyamot.

Ehhez szorosan kapcsolódik a kamatkülönbözet. Ha a magyar jegybank magasabb kamatot kínál, mint az Európai Központi Bank, akkor a forint vonzóbbá válik a befektetők számára. Magyarországon hat és fél százalék a jegybanki alapkamat, míg az eurózónában csak kettő, ez a különbség jelentős: a külföldi tőke forintban fektet be, állampapírokat vagy vállalati kötvényeket vásárol, bankbetétet nyit. A tőkebeáramlás növeli a forint iránti keresletet, ami szintén erősíti az árfolyamot – magyarázta Boros Imre.

Pásztor Szabolcs a fentiekhez hozzátette, az Egyesült Államokban nemrég 0,25 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, ami tovább növelte a különbséget a magyar jegybanki kamatszinthez képest.

– Emellett a globális kereskedelmi feszültségek, különösen a vámok körüli bizonytalanság az elmúlt időszakban enyhülni látszanak. A tőzsdék alapvetően stabilan teljesítenek, ami szintén kedvező környezetet teremt Magyarországon. A dollár utóbbi időben tapasztalható gyengülése is támogatja a forint árfolyamának erősödését – fejtette ki.

Arra a felvetésünkre, hogy az év első hét hónapjában a külkereskedelmi többlet 7451 millió euróra emelkedett a tavalyi 6029 millióhoz képest, Boros Imre úgy reagált, bár ez kedvező adat, önmagában nem elegendő magyarázat a forint erősödésére.

– A kereskedelmi mérlegünk ugyan rendszeresen többletet mutat, ami önmagában pozitívum, de a tőkemérleg tartósan mínuszos. Ennek oka, hogy az országban jelentős mennyiségű külföldi tőke van jelen, amelynek hozamait – kamatokat, osztalékokat – rendszeresen ki kell fizetni. A fizetési mérleg így gyakran negatív szaldót mutat, ami elvileg nyomást gyakorolna az árfolyamra, mégis előfordulhatnak időszakok, amikor a pénzpiac más tényezők alapján dönt. Például hirtelen tőkebeáramlás vagy a régiós viszonyoknál kedvezőbb gazdasági stabilitás miatt a forint erősödik – mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a forint árfolyamának alakulását sokan a külkereskedelmi mérleghez kötik, pedig a nagyobb mozgásokat jellemzően nem az export-import tranzakciók, hanem a tőkeműveletek gerjesztik, ugyanis a nemzetközi pénzpiacokon nemcsak az számít, hogy mit veszünk vagy adunk el, hanem az is, hogy mennyire biztonságos és kiszámítható az adott ország gazdasági és politikai környezete.

– Ha egy országban nincsenek tüntetések, sztrájkok, politikai felfordulás, az már önmagában pozitív jelzés a nemzetközi befektetőknek. A pénzpiac ugyanis nem szereti a bizonytalanságot. Egy stabil országban kisebb az esély arra, hogy a külföldi tőkét zárolják vagy ellehetetlenítsék, ahogy például az orosz pénzekkel történt, amikor a háború miatt több száz milliárd eurót fagyasztottak be nyugati bankokban. Magyarországon nincs ilyen típusú kockázat, ami növeli a forintba vetett bizalmat – fejtette ki.

A forint erősödése tehát nem feltétlenül egy exportoffenzíva eredménye, hanem inkább a piaci megítélés tükröződése. A nemzetközi pénzpiac jelenleg úgy látja, hogy Magyarország biztonságos hely a tőke tárolására. Boros Imre felhívta a figyelmet egy gyakran alulértékelt tényezőre is: a spekulációs tevékenységre, amely nemcsak gyengítheti, hanem adott piaci környezetben akár erősítheti is egy nemzeti valuta árfolyamát. A pénzpiaci szereplők – különösen a nagy tőkével mozgó befektetők és alapok – folyamatosan keresik, hol tudnak gyorsan nyereséget elérni árfolyammozgásokból. Ha úgy ítélik meg, hogy a forint rövid távon erősödni fog – például a magas kamatszint, a régiós stabilitás vagy kedvező piaci hangulat miatt –, akkor nagy mennyiségben vásárolnak forintot és forintban denominált eszközöket. Ez a vásárlási hullám önmagában is felhajtja a keresletet, így az árfolyam tovább erősödik, sokszor még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint fölé is. Ugyanez fordítva is működik: ha a spekulánsok úgy érzik, hogy a forint gyengülni fog, eladási hullámot indítanak, ami gyorsítja a leértékelődést.

Boros Imre szerint az aktuális erősödés mellett figyelni kell a hosszú távú gazdasági trendeket is, mert tartósan magasabb infláció esetén a nemzeti valuta hajlamos értéket veszíteni a stabilabb pénzekhez képest. Bár a forint jelenleg erősödik, szerinte ezt nem lehet automatikusan tartós tendenciának tekinteni, mert ha az infláció magas marad, később ismét gyengülhet.

Pásztor Szabolcs szerint az erős forint hozzájárulhat az infláció mérséklődéséhez, így megelőzheti azt a gyengülést, amelyre Boros Imre utalt.

– Az erős forint az importfogyasztáson keresztül érezteti a hatását. Ha a forint erősödik, akkor egy rövidebb átfutási idő után az importált termékek és szolgáltatások ára csökkenésnek indul. Ez segíthet az infláció letörésében. Varga Mihálytól, az MNB elnökétől is fontos jelzés érkezett, miszerint az infláció elleni harcban komoly szerepet szánnak az árfolyamnak, azaz erősebb árfolyammal kívánja a jegybank támogatni az infláció mérséklését. Egyértelműen úgy tűnik, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azonban az új vezetés nem érdekelt gyenge árfolyam fenntartásában, mert nem ebben látja a versenyképesség kulcsát – mondta.

Kérdésünkre, hogy létezik-e ideális árfolyamszint, Boros Imre úgy válaszolt, hogy az árfolyam hatása nem egységesen pozitív vagy negatív, hanem attól függ, hogy az adott gazdasági szereplő milyen tevékenységet folytat.

– Az importőröknek a jelenlegi, erősebb forintárfolyam kifejezetten kedvező, mert a külföldi áruk, nyersanyagok és energiahordozók forintban számolt ára ilyenkor alacsonyabb, az importőr olcsóbban tud beszerezni, ami javítja a versenyképességét a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. Ezzel szemben az exportőrök számára az erős forint már korántsem ilyen kedvező. Ha például egy magyar cég euróban kapja meg a bevételét, azt hazai kiadások fedezésére forintra kell váltania. Minél erősebb a forint, annál kevesebb hazai pénzt kap ugyanannyi euróért, vagyis a bevételei csökkennek, ami rontja jövedelmezőségét, és akár versenyhátrányt is okozhat a nemzetközi piacon, különösen akkor, ha más országok valutái gyengébbek, és így olcsóbban tudnak kínálni hasonló termékeket – fejtette ki.

Pásztor Szabolcs hozzátette, bár az erősebb forint mérsékelheti a termelési költségeket, növelheti viszont az importfogyasztást, ami nem feltétlenül kedvez a GDP-nek, mert ha az erős forint hatására a fogyasztók inkább külföldi termékeket vásárolnak, akkor a pénz nem a hazai gazdaságban csapódik le. Az import nem számít hozzáadott értéknek a GDP-ben, így annak növekedése mérséklődhet.

Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi árfolyam mennyire tartható hosszú távon. Pásztor Szabolcs véleménye szerint a jövőbeni árfolyam alakulása nehezen prognosztizálható, mivel a meghatározó központi bankok esetleges kamatcsökkentése növelheti a forint és az euró vagy dollár közötti kamatkülönbséget, ami potenciálisan kedvezően hathat a forint árfolyamára. Ugyanakkor a hosszú távú árfolyam-stabilitás érdekében elengedhetetlen lenne a hazai beruházások növekedése, aminek előfeltétele az orosz–ukrán háború lezárása, továbbá rendkívül fontos a hazai exportszektor versenyképességének javítása is.

A jegybankelnök a hónap eleji közgazdász-vándorgyűlésen kijelentette, le kell számolni azzal a régi közgazdasági toposszal, miszerint a gyengébb forint automatikusan kedvez az exportnak és ezáltal a gazdaság egészének. Varga Mihály rámutatott, ma már az árfolyamváltozások sokkal gyorsabban és erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba, mint korábban, különösen egy olyan országban, ahol az import a GDP mintegy hetven százalékát teszi ki. Ezért a forint árfolyamának stabilitása nemcsak pénzügyi, hanem reálgazdasági szempontból is kulcsfontosságú.

A jegybanki prezentációból az is kiderült, hogy ma már sokkal szorosabb kapcsolat van a forint árfolyama és az infláció között. Ha a forint árfolyama gyengül, az árak emelkedésének üteme gyorsul. Korábban egyszázalékos árfolyamváltozás körülbelül 0,15 százalékpontos inflációnövekedést eredményezett, jelenleg ez a hatás már megközelítőleg kétszeres. Mivel a forint mozgása ma már szinte azonnal megjelenik a bolti árakban, különösen az importált termékek esetében, ezért különösen fontos, hogy az árfolyam stabil maradjon.

Varga Mihály megerősítette, a monetáris politika továbbra is szigorú és óvatos marad, mert csak így biztosítható, hogy a forint stabil árfolyama hosszú távon is a gazdasági növekedés alapja legyen.

A forint árfolyamának erősödése mögött tehát tudatos, célzott jegybanki stratégia is áll, amely azt a célt szolgálja, hogy a magyar gazdaság egy turbulens nemzetközi környezetben is megőrizze pénzügyi stabilitását, mérsékelje az inflációt, és kiszámítható feltételeket teremtsen a vállalkozások és a háztartások számára.