Börtönbe zárják a székely fiatalokat
Öt-öt év börtönbüntetést szabott ki jogerősen a bukaresti Legfelsőbb Bíróság két székely fiatalra.
Magyarellenes megfélemlítő hadjárattal ünnepli Románia Erdély elszakításának és megszállásának centenáriumát. Az elnyomás jegyében öt-öt év börtönbüntetést szabott ki jogerősen Beke Istvánra, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökére és Szőcs Zoltánra, a szervezet erdélyi vezetőjére a bukaresti Legfelsőbb Bíróság.
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Mint ismert, a két székely fiatalembert azzal gyanúsították meg, hogy 2015. december 1-jén bombát akartak robbantani Kézdivásárhelyen a magyarságot minden évben provokáló katonai parádén.
Amint azt a Demokrata is többször megírta, a vádak gyenge lábakon állnak. Az ügyészség közleményében mindössze olyan „bizonyítékok” voltak olvashatók, hogy a két székely fiatalember érdeklődése felébredt „testi készségeik fejlesztése iránt” azzal a céllal, hogy „autonomista és revizionista célokat” érjenek el, mi több, „visszaállítsák Nagy-Magyarországot.”
A vádak komolytalanságáról árulkodott az a tény is, hogy míg Beke Istvánt 2015. december 1-jén tartóztatták le, Szőcs Zoltánt csak ugyanazon év december 30-án, noha 2 hónapos külföldi tartózkodást követően már december 20-án hazatért. A Demokrata akkor feltette a kérdést: életszerű-e, hogy egy terrorizmus-ügyben érintett személy – értesülve társa előzetes letartóztatásáról – meg sem próbál bujkálni, eltűnni, hanem hazatér? Életszerű-e, hogy – amennyiben komolyan vehető a terrorvád – a hatóságok csak hazatérése után 10 nappal tartóztatják le?
A választ mindenki megadhatja. Annál inkább, mert az ügyészségi közlemény sokkal inkább politikai kiáltván volt, mintsem jogi irat. Hangulatfestő elemként belekerültek például a Székely Hadosztály tiszteletére szervezett megemlékezések, a Bolíviában Rózsa-Flores Eduardóval és társaikkal együtt meggyilkolt Magyarosi Árpád, a Székely Nemzeti Tanács által rendszeresen megszervezett Székely Szabadság Napja, sőt, az Erdélyi Magyar Ifjak által minden nyáron Gyergyószentmiklóson megszervezett EMI-tábor is, mint olyan rendezvényt, ahová „problémás, terrorizmussal és szélsőségességgel terhelt” régiókból, például Baszkföldről és Katalóniából is érkeztek résztvevők. Mindemellett mindössze 400 petárdát tudtak felmutatni, ami – decemberről és a közelgő szilveszterről lévén szó – aligha meglepő és extrém jelenség.
Mindezek nyomán a Bukaresti Ítélőtábla tavalyi első fokon fölmentette Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a képtelen terrorvád alól, és „mindössze” pirotechnikai eszközökkel – értsd: szilveszteri petárdákkal és tűzijátékokkal – elkövetett jogsértés miatt marasztalta el őket, a kiszabott szabadságvesztés pedig érdekes módon napra pontosan megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel: Beke 11, Szőcs 10 hónapot sínylődött egy bukaresti börtönben.
Ezért megdöbbentő a másodfokú ítélet, ami ellen további jogorvoslattal Romániában nem élhetnek a meghurcolt székely fiatalok. A döntés ugyanakkor jól illeszkedik Bukarest évek óta erősödő magyarellenes ámokfutásába, mellyel igyekszik megfélemlíteni a magyar önrendelkezés ügyének aktivistáit. E félelemkeltést szolgálja az az ellenzéki és kormánypárti román képviselők által közösen jegyzett abszurd törvényjavaslat, mely három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenesnek minősített megnyilvánulásokat. A tervezet ilyennek nevez minden olyan – tételesen, konkrétan fel nem sorolt – gesztust, kifejezést, jelképet, amelyet a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szembeni gyűlölet vezérel. Az előterjesztők szerint románellenes gyűlölet tapasztalható az autonóm, vagyis saját jelképekkel, fővárossal, etnikai határokkal rendelkező Székelyföld gondolatát hirdető „államellenes, szakadár, soviniszta” rendezvényeken.
Jól látható, hogy a száz éve magyarfóbiában szenvedő Bukarest ezzel újabb sebességfokozatba kapcsolta a megfélemlítő magyargyűlöletet, melynek demonstratív eszköze a két kézdivásárhelyi fiatalember meghurcolása.
