Ferenc pápa békét sürget
A közel-keleti békéért tartott közös imát Ferenc pápa a térség keresztény egyházainak és közösségeinek vezetőivel.
A közel-keleti békéért tartott közös imát Ferenc pápa a térség keresztény egyházainak és közösségeinek vezetőivel a dél-olaszországi Bari városában szombaton, ahol a katolikusok és ortodoxok által is tisztelt Szent Miklós ereklyéit őrzik.
Fotó: MTI/EPA/Marco Tassi
Ferenc pápa a Szent Miklósról elnevezett bazilika előtt várta a pátriárkák érkezését.
Az egyházi vezetők együtt vonultak Szent Miklósnak a bazilika kriptájában őrzött ereklyéihez, ahol mécsest gyújtottak. Ezt követően a katolikus egyházfő és a keresztény egyházi vezetők busszal Bari tengerparti sétányára mentek, ahol közös imát tartottak a közel-keleti békéért.
Az ezt bevezető beszédében Ferenc pápa kijelentette, a Közel-Kelet gyönyörű térségét a háború, erőszak, pusztítás, területfoglalás, fundamentalizmus, kényszerített elvándorlás „sötét árnya” borította be „sokak hallgatása és még többek cinkossága” közepette.
A Közel-Kelet olyan föld lett, amelyet az ott élők elhagynak és fennáll a veszély, hogy keresztény testvéreink jelenlétét eltörlik, eltorzítva a régió arcát, mivel „a Közel-Kelet keresztények nélkül többé már nem lenne Közel-Kelet” – mondta a katolikus egyházfő.
Az ima után a vallási vezetők visszatértek a Szent Miklós-bazilikába és zárt ajtók mögött tanácskoztak. Ferenc pápa felszólalásának szövegét a Vatikán közölte: a pápa a közel-keleti harcok leállítását sürgette kijelentve, hogy a konfliktusok mögött „kevesek érdeke” áll. „Elég legyen abból, hogy a Közel-Keletet a térségtől idegen érdekekre használják fel!” – mondta Ferenc pápa.
Az egyházfő kifejtette, számos konfliktusnak a fundamentalizmus és a vallási fanatizmus az okozója, de az „erőszakot mindig a fegyverek táplálják; nem lehet békéért kiáltani, miközben titokban fegyverkezési verseny zajlik”. Ferenc pápa szerint soha nem szabad megfeledkezni Hirosimáról és Nagaszakiról: „Elég a konok szembenállásból, elég a haszonvágyból, amely nem néz senki arcába, csakhogy gáz- és üzemanyag-lelőhelyeket kerítsen kézre.”
A pápa aggodalmát fejezte ki Jeruzsálem miatt is, a város eddigi nemzetközi státusának fenntartását szorgalmazva, az izraeliek és palesztinok közötti tárgyalásos megoldással.
A Bariban tartott néhány órás találkozót Ferenc pápa hívta össze. A moszkvai patriarkátus képviseletében Hilarion volokolamszki metropolita volt jelen, a moszkvai patriarkátus külső egyházi kapcsolatok osztályának vezetője. A találkozón részt vesz I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Pierbattista Pizzaballa érsek, a jeruzsálemi latin patriarkátus apostoli adminisztrátora, a koptok pápájának tartott II. Tavadrosz pátriárka, valamint II. Theodórosz alexandriai görög pátriárka.
Bari a katolikus Olaszországban az ökumenizmus jelképes helyszíne. „Bari híd a kereszténység két – nyugati és keleti – tüdeje között” – mondta egykor II. János Pál pápa.
A 270 és 343 között élt myrai püspök, Szent Miklós tisztelete a katolikusok és ortodoxok között is elterjedt. A szent ereklyéit Bariban őrző bazilika az ortodox hívők ismert zarándokhelyének számít. A bazilikát az orosz cári család építette 1913-ban a Bariba érkező ortodox zarándokok számára, később a város tulajdonába került, 2012-ben XVI. Benedek pápa szolgáltatta vissza a moszkvai patriarkátusnak.
Ferenc pápa nem először rendezett imanapot a közel-keleti békéért. 2013 szeptemberében a római Szent Péter téren mondott imát a szíriai háború befejezéséért.
