Kiválna Erzsébetvárosból a belső zsidónegyed – elege lett a lakóknak

A döntés hátterében az elégedetlenség áll: a lakók szerint elviselhetetlenné váltak az ottani állapotok a Niedermüller Péter (DK) vezette önkormányzat irányítása alatt. A javaslatot Frölich Róbert országos főrabbi, valamint Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke is támogatja, miután a városrészben élő két rabbi is hangot adott elégedetlenségének a közállapotokkal kapcsolatban.

– „Egy szombat reggel a zsinagógába sétálva a Nagydiófa utca sarkától a Vasvári Pál utcai zsinagógáig 37 darab hányást számoltam össze. Senki ne mondja, hogy ez egy normális és élhető helyzet” – fogalmazott Szabó György lapunknak.

A kezdeményezők szerint a hagyományosan vallási és történelmi jelentőségű negyed mára a szórakozóhelyeiről ismert bulinegyeddé alakult át, ezért felvetették, hogy a városrész inkább az V., VI. vagy akár a VIII. kerülethez csatlakozzon.

Frölich Róbert közösségi oldalán is megosztotta a kezdeményezés indokait: elmondása szerint a fővárosi önkormányzat támogatásával a kerület vezetése magára hagyta a lakókat. Rendszeres közlekedési átszervezésekkel, parkolási nehézségekkel, közrend és köztisztaság problémákkal terhelt a környék, ahol az éjszakai élet zavartalanul folytatódik, miközben a hatályos szabályozásokat sem tartatják be az önkormányzatok.

– „Mindezen okok figyelembevételével hívjuk Belső-Erzsébetváros lakóit, hogy egy emberként álljanak ki velünk e méltatlan és tarthatatlan helyzet megszüntetése érdekében. Elemi érdekünk, hogy olyan városrészhez tartozzunk, amely tiszta és betartatja a rendeleteit, mint például az V. vagy a VI. Kerület, s az sem mellékes, hogy az említett kerületekben mindenhol a lakosság érdeke az elsődleges” – fogalmazott Frölich.

A kezdeményezés már eljutott a szomszédos kerületekhez is. Szabó György szerint, még a nyilvános bejelentés előtt, már érdeklődő hívások is érkeztek, bár személyes találkozóra még nem került sor. A tervek szerint jövő héten újra megkeresik az V. és VI. kerületi vezetőket.

Mint mondta, a kiválási szándék egy folyamat eredménye: kezdetben a helyi lakosság védelmére létrehozandó polgárőrség ötlete vetődött fel, amely várhatóan hamarosan működni is fog. Céljuk, hogy a rendőrséggel együttműködve növeljék a lakók biztonságérzetét.

A legégetőbb gondok között említette a kábítószer-fogyasztást, a prostitúciót, a betöréseket, a besurranó tolvajokat, illetve a zajos bulikat, amelyek hajnali órákig tartanak.

– „Ellenőrizhetetlen, kontrollálhatatlan massza lett az egészből, ahol abszurd módon a kerületben élők próbálnak életben maradni” – jegyezte meg Szabó, aki szerint a lakók úgy érzik, teljesen magukra maradtak.

– „Úgy érezzük, mindenki érdeke fontos a kerületvezetésnek, legyen az turizmus, vendéglátóhely, csak a lakóké nem. Minden olyan dolog, hogy ami a lakók védelmét szolgálná, mind háttérbe szorul.” – tette hozzá.

Súlyos kritikaként említette a közterületeken uralkodó állapotokat: szemét, hányás, nyilvános vizeldék látványa mindennapos a környéken. Szabó szerint elkerülhetetlen valamilyen erőteljes lépés, amely változást hozhat.

Az utolsó lökést a folyamatos közlekedési átalakítások jelentették. – A forgalmi rend gyakori változtatásai miatt teljes káosz alakult ki, miközben több rendelet betartatásáról is lemondott az önkormányzat.

Lakossági tiltakozás, alulról jövő kezdeményezés

Szabó György szerint ez az alulról építkező kezdeményezés egyre több támogatót szerez, még ha hivatalos mérések erről nem is állnak rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat részéről nem keresték meg őket.

– „Hogy ez kiválás vagy nem, másodlagos, a legfontosabb, hogy lesz-e változás akár az erzsébetvárosi önkormányzatban, akár a fővárosi önkormányzatban. Ennek a ‘rezervátumnak’ a fenntartása mindkettő kötelessége és ők szövetségben vannak, ők ketten nevezték ki Belső-Erzsébetvárost emberkísérleti teleppé, és ezen tesztelik azokat az elvetemült ötleteket, amik a fejükben megszületnek” – fogalmazott.

Kiemelte: noha sokan csak „bulinegyedként” tekintenek a környékre, valójában ez Magyarország történelmi zsidónegyede, ahol a hazai vallásos zsidóság nagy része él, és ahol a vallási intézmények – zsinagógák, rituális fürdő, éttermek – is találhatók. A folyamatos zaj és romló közbiztonság a vallásos élet fenntartását is ellehetetleníti.

A gyakorlati kivitelezés kapcsán Szabó elmondta: a folyamat hosszadalmas lehet, hiszen népszavazás, aláírásgyűjtés, majd az érintett kerületek és végül a kormány jóváhagyása szükséges.

– „Ha a kezdeményezés sehol nem bukik el, akkor is a következő önkormányzati választás után, azaz 2029 után léphet hatályba” – mutatott rá.

„Nem hagyjuk, hogy ez a városrész lerohadjon”

– „Akár sikerül, akár nem, cél, hogy valahogy eredményeket érjünk el, és ezért mindent meg fogunk tenni. Ha kell, az utcára fogunk menni, ott leszünk a fővárosi önkormányzat bizottsági ülésén. Nem fogom hagyni, hogy ez a városrész lerohadjon.” – hangsúlyozta Szabó.

Emlékeztetett: Erzsébetváros szívében, a Károly körút–Rákóczi út–Erzsébet körút–Király utca által határolt terület mindig is a zsidónegyed volt, ahol a vallási közösség élte mindennapjait.

– „Itt vannak a zsinagógáink, a rituális fürdő, az éttermek, minden, ahol a vallásos emberek az életüket folytatni tudják. Mi a vallásunk miatt helyhez vagyunk kötve, de nem is akarunk elmenni sehova” – mondta határozottan.

Zárásként hangsúlyozta: „itt messzemenőkig nem csak a zsidókról van szó, az összes erzsébetvárosi polgárról szó van, vallástól, politikai nézettől függetlenül.”