Fotó: Demokrata/Vermes Tibor
Hirdetés

A Pest vármegyei agglomerációs város, Gyömrő lendületesen növekvő lakosságszáma megannyi kihívás elé állítja a város vezetését. A dinamikusan emelkedő gyermeklétszámmal a helyi oktatási intézmények is nehezen tudnak lépést tartani.

A Gyömrői Fekete István Általános Iskola megújulásának kálváriája érzékletesen szemlélteti, hogy a helyi közéleti csatározások képesek akár hosszú időn át is hátráltatni több száz tanuló sorsának jobbra fordulását.

A „feketések” története ugyanakkor arra is kiváló példa, miként lehet a szülőknek, a pedagógusoknak, a tankerület dolgozóinak, a helyi gimnázium közösségi szolgálatos diákjainak, a területi országgyűlési képviselőnek, a megyei kormányhivatalnak, a köznevelésért és a magasépítési beruházásokért felelős államtitkárság vezetőinek összefogásával elsöpörni az akadályokat egy ideiglenes és egy végleges iskola felépítésének útjából, mindenki örömére.

Dr. Hrutkáné Molnár Monika és Kovácsné Gerőcs Éva
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

A Demokratának nyilatkozó szakemberek szerint a siker kulcsa és a történet fordulópontja az a pillanat volt, amikor a lokálpatrióták elszántsága és az országos politikai vezetés akarata összeért.

Az iskola kálváriája

Magányosan árválkodnak a lebontásra ítélt Gyömrői Fekete István Általános Iskola szocreál hangulatú belvárosi épületei, amelyek feltűnően magukon viselik az elmúlt időszak kényszerű ingatlanbővítésének jeleit. Az udvaron keresztül, illetve az utcán át megközelíthető, egymástól külön álló szűkös épületek leomló vakolatú tantermei, beázó tornacsarnoka és elavult infrastruktúrája már nem feleltek meg a modern kor követelményeinek, miközben az évről évre lendületesen növekvő gyermeklétszámot sem tudták megfelelő módon kiszolgálni.

Dr. Hrutkáné Molnár Monika, a Monori Tankerületi Központ (MTK) igazgatója arról tájékoztat, hogy szervezete 2017-ben vette át a gyömrői köznevelési intézmények, köztük a Gyömrői Fekete István Általános Iskola működtetését.

A konténeriskola tanári szobája
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

– Már abban az évben nyilvánvalóvá vált, hogy a Gödöllői-dombság és az Alföld északi peremének határvonalán fekvő, kertvárosi jellegű agglomerációs településen jelentősen emelkedni fog a tanulók létszáma. Az előrejelzések a következő tanévben be is igazolódtak, hiszen 2018 őszére a város iskolái voltaképpen megteltek. Bár Gyömrő 2018-as első köznevelési fejlesztési terve elkerülhetetlennek tartotta új iskola építését, az akkor dr. Mezey Attila által irányított önkormányzat nem ajánlott fel telket erre a célra. A férőhelyhiány enyhítésére ezért két ütemben négy konténertantermet helyeztünk el a Gyömrői Fekete István Általános Iskola melletti ingatlanon. 2020-ban végül kormányzati szintű döntés született az intézmény újjáépítéséről és egy teljes körű konténeriskola felállításáról. Az önkormányzat által kijelölt külterületi szántóföld rendezetlen jogi helyzete azonban késleltette a projekt megvalósítását, amelyet később ideiglenesen a kormány is felfüggesztett az orosz–ukrán háború kitörése okán.

Az igazgató hozzáfűzi, hogy az iskola sorsának alakulását a helyi közéleti csatározások is jelentősen befolyásolták, hiszen az intézmény a polgármester és a korábbi iskolaigazgató között kialakult nézeteltérés szorításába került…

A konténeriskola végül csak 2025 nyarára készült el. Mindenesetre a szeptemberben indult új tanév már nem a lebontásra ítélt belvárosi helyszínen, hanem a tőle mintegy két kilométer távolságra lévő Kastélydombon várta a gyerekeket.

A tágas ebédlő konyháját állami forrásból alakították ki
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Csakhogy időközben polgármesterváltást követően az anyagi gondokkal küszködő helyi önkormányzat csődközeli állapotba került, ezért szerződésben vállalt kötelezettségei közül sem az iskolába vezető aszfaltút megépítését, sem a közvilágítás kiépítését, sem a helyi buszközlekedés biztosítását, sem a konyha gépesítését nem tudta vállalni.

– A gyermekétkeztetés zavartalansága érdekében az MTK egy évig ingyenesen biztosítja az egyébként állami forrásból beszerzett konyhai eszközöket az üzemeltető önkormányzat számára, miközben az útépítést és a helyi buszközlekedést is sikerült megoldani a kormányzat, ezen belül az Építési és Közlekedési Minisztérium segítségével – sorolja a tankerület vezetője.

Visszaszerezni a bizalmat

A Cifra utcai konténeriskolát a frissen kikövezett közúton közelítjük meg. Érkezésünkkor stílusosan az 1967-ben bemutatott Tüskevár című ifjúsági filmsorozat dallamai jelzik a negyedik tanóra kezdetét az azonos című regény szerzőjének nevét viselő iskolában.

Számos lehetőség nyílik szabadtéri sportolásra
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Az első évfolyamon idén három osztályt is indítottak, az általunk meglátogatott elsősök éppen a vadonatúj, tarka logikai játékcsomagok sárga, piros, zöld és kék eszközeit bontogatják kíváncsian; segítségükkel a színek és a formák világában mélyülhetnek el. A kényelmes padokban ülő tanulók hangulatosan feldíszített osztálytermét klímaberendezés teszi kellemes hőmérsékletűvé a szeptember végi hőségben.

Kovácsné Gerőcs Éva igazgatónővel arról a néhány évvel korábbi időszakról beszélgetünk, amikor a korszerűtlenné vált intézmény újjáépítésének és ideiglenes helyettesítésének az ügye a szülők demonstrációjába torkollott, de a téma még egy 2023-as kormányinfón is szóba került.

A konténeriskola 2025 nyarán készült el
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

– Régóta harcolunk azért, hogy ki tudjunk költözni a régi iskolából, és megkezdődhessen az új felépítése. Eleinte voltak olyan szülők, akik némi kétkedéssel fogadták a konténeriskolát, de az első helyszíni szülői értekezletet követően a szkeptikusok is úgy nyilatkoztak, hogy a végeredmény sokkal jobb lett, mint amire számítottak. Az időközben felkorbácsolt indulatok lecsillapodtak, a kedélyek megnyugodtak. Sokat dolgoztunk azért, hogy sikerüljön visszaadni a szülőknek a projektbe vetett hitét és bizalmát.

A távolság nem akadály

Az iskola szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi tereiben színes kerti bútorok sorakoznak, de az intézmény új kültéri játszóteret is kapott. A konténerfolyosók falait színes plakátok teszik barátságosabbá. „Mindenki jó valamiben!” – olvashatjuk az egyiken, miközben híres emberek inspiráló üzeneteit böngésszük.

Sipos Irina Anna
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Itt futunk össze a harmadik osztályos Sipos Irina Annával, aki éppen a mindennapos testnevelésórára készül, de a kedvenc tantárgya nem ez, hanem a tornatermi testnevelés. Irina lelkesen magyarázza, hogy a kettő között az a különbség, hogy az előbbit a szabadban tartják. A foglalkozásokra rengeteg lehetőség nyílik a mobil válaszfallal két részre osztható hatalmas, új tornacsarnokban.

– A költözködés nagyon izgalmas volt. Szerettem a régi iskolát, de az újat is kedvelem, főleg azért, mert tágasabbak és kényelmesebbek a tantermek. Azért az osztálytársaimmal sokat tartózkodunk a szabadban is. A mi osztályunk a régi suliban is konténertanteremben tanult, eleinte ugyan furcsa volt, de hamar megszoktuk, így idén szeptemberben már nem volt újdonság. Mi a város másik végén lakunk, az iskola pedig távolabb esik a központtól, de a VOLÁN-járatokkal ez nem jelent akadályt – meséli Irina, és már szalad is a tornaórára.

A mobil válaszfallal két részre osztható új tornacsarnok
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

A konténeriskola felépítése és berendezése mintegy négymilliárd forintba került, de mivel a legmodernebb infokommunikációs eszközök, köztük projektorok és interaktív táblák beszerzése jelenleg is folyik, a beüzemelésüket követően újabb kihívások várnak majd tanárokra és tanítványokra egyaránt.

Ugyanakkor a hagyományőrzés jegyében az igazgatónő irodájában időkapszulát is őriznek. Az iskola diákjainak gondolatait tartalmazó kelyhet 2025 nyarán a 105 tanévet megélt régi, lebontásra ítélt intézményből hozták át a konténeriskolába. A tervek szerint két-három év múlva a gyerekekkel együtt viszik majd vissza az addigra felépülő új, korszerű intézmény épületavató ünnepségére.

Időközi önkormányzati választás döntött a gyömrői polgármester személyéről

Szeptember 28-án két egyéni választókerületi képviselőt és polgármestert is választott a Pest vármegyei település.

A 24-25 ezer fős városban azért írtak ki időközi helyhatósági választást, mert július 15-ei hatállyal lemondott Tóth János polgármester, aki a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás vádjával eljárás alá vont egykori településvezetőt, Gyenes Leventét váltotta a város élén. Gyenes két korábbi munkatársát, egy pénzügyi és egy műszaki vezetőt idén júliusban költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt már elítélte a Budapest Környéki Törvényszék.

Gyenes megítélése meglehetősen ellentmondásos a városban, hiszen a korábban csöndes kis település két évtizeddel ezelőtt az ő regnálásának idején indult el a korábbinál látványosabb fejlődés útján. Másfelől viszont a társasház-építési láz és a lakosságszám felduzzasztása egy idő után kontraproduktívvá vált, vagyis az eredeti szándékkal ellentétes hatást eredményezett. Az önkormányzati beruházások, közösségi infrastruktúra-fejlesztések ugyanis nem követték a dinamikus népességnövekedést. Mások mellett nem épült kellő számú óvoda, iskola, egészségügyi és kulturális intézmény, kereskedelmi és vendéglátóipari egység, de a közútfejlesztések is elmaradoztak.

Gyömrő közéletében jelenleg is e két egymás ellen ható erőnek a mozgása szabja meg a fejlődés irányát. A téma a helyi kampányban is dominánsan éreztette hatását.

A gyömrői polgármesteri pozícióra meglepően élénk érdeklődés mutatkozott az egyébként komoly anyagi gondokkal küszködő városban, hiszen szeptember végén négy jelölt – a MI Hazánk Mozgalom aspiránsa, a Jó Itt Élni Közösség jelöltje, a Hajnal Egyesület Gyömrőért (HEGY) képviselője és egy független pályázó – is versenybe szállt a szavazók kegyeiért. A voksok többségét végül Kisberk Szabolcs, a Mi hazánk jelöltje szerzete meg, így ő lett Gyömrő frissen megválasztott első embere.

A beruházás mintegy 4 milliárd forintba került
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor