Hirdetés

A család az oklahomai Cookson városából érkezett. Raynae Madison és hozzátartozói azért látogattak el az Egyesült Államokban a „természet államának” is nevezett Arkansasba, hogy megünnepeljék Madison unokaöccsének, Williamnek a születésnapját. Az utazás során a család úgy döntött, szerencsét próbál a parkban, és felkeresik a legendás gyémántlelőhelyet.

A különleges kirándulásra készülve profi felszerelés helyett a család mindössze egy homokásó készletet és szitáláshoz használt, egyszerű eszközöket vásárolt egy filléres boltban.

A parkban aztán néhány vödörnyi föld kiásása után szitálás közben Madisonnak szemet szúrt egy „szokatlan, hosszúkás, fényes kő”, amely azonnal felkeltette a figyelmét.

Később azt mesélte, hogy a leletet első pillantásra „figyelemre méltónak” találta, ám fogalma sem volt, hogy pontosan mi lehet az, ám azt gondolta, a kő túl nagy ahhoz, hogy gyémánt lehessen.

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ékkő egy 2,79 karátos barna gyémánt.

Madison úgy döntött, a talált kincsnek a „William-gyémánt” nevet adja, unokaöccse tiszteletére.

A környéken fellelhető barna gyémántok kialakulásáért egy úgynevezett plasztikus deformációnak nevezett folyamat felelős. Ez a folyamat a gyémánt keletkezése vagy a magmában történő elmozdulása során szerkezeti hibákat hoz létre, amelyek vörös és zöld fényt tükröznek vissza, és ezen színek kombinációja teszi a gyémántot barnává.

Az Arkansas State Parks nem közli a parkjukban talált drágakövek értékét. Honlapjukon felhívják a figyelmet arra, hogy számos gyémánt pontos értéke csak azt követően állapítható meg, ha azt félbevágták, vagy hivatalos értékbecslésen esett át.

2025-ben a park területén eddig összesen 403 gyémántot találtak, amelyek közül négy darab haladta meg a két karátot. 2024-ben egy francia látogató, Julien Navas 7,46 karátos gyémántra bukkant a parkban.