Jelentős többlet mutatkozik a folyó fizetési mérlegben
2025 második negyedévében a folyó fizetési mérleg négy negyedéves GDP-arányos egyenlege 1,9 százalékos többletet mutatott – derült ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtöki gyorselemzéséből. A negyedévben a folyó fizetési mérleg 1391 millió eurós pozitív egyenleget ért el, ami mintegy 1,3 milliárd euróval magasabb az egy évvel korábbi, revideált értéknél. A szezonálisan igazított egyenleg 2025 második negyedévében a GDP 2,7 százalékának felelt meg, míg a négy negyedéves többlet az előző negyedévhez képest 0,6 százalékponttal növekedve, a GDP 1,9 százalékát tette ki. A négy negyedéves folyó fizetési mérleg emelkedése elsősorban a külkereskedelmi egyenleg magasabb többletére vezethető vissza, de a viszonzatlan folyó átutalások egyenlege is nőtt.
A fizetési mérlegben végrehajtott revízió hatására a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege 2020-2024-ben enyhén, 0,2-0,7 százalékkal alacsonyabb lett a korábban közöltnél. A szeptemberi adatközléskor a fizetésimérleg-statisztika minden évben adat-felülvizsgálatot tart a megelőző négy évre vonatkozóan a KSH által közölt nemzeti számlákkal összhangban. A jelenlegi revízió kiemelt eleme új adatforrások figyelembe vétele a magánszemélyek importált fogyasztására vonatkozóan, de emellett – szeptemberben szokásos módon – a külföldi vállalatok 2024-es nyereségére vonatkozó becslést is tényadat váltotta fel. Összességében a revízió visszamenőlegesen enyhén csökkentette a folyó fizetési mérleg egyenlegét és a külső finanszírozási képességet, azonban nem változtatja meg érdemben a külső egyensúly alakulásának korábban megismert folyamatait.
A külkereskedelem négy negyedéves GDP-arányos többlete a második negyedévben 4,8 százalékra emelkedett. Az áruforgalom második negyedévi 88 millió eurós többlete 628 millió euróval meghaladja az előző év azonos időszaki egyenlegét, ami főként az energián kívüli áruegyenleg javulásából eredt, de az energiaegyenleg hiánya is csökkent.
Az euróban számított export a kedvezőtlen feldolgozóipari környezetben mintegy 1 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől. Ezzel párhuzamosan az áruimport éves összevetésben – a csökkenő beruházások és export importmérséklő hatása mellett – 3 százalékkal apadt.
A szolgáltatásegyenleg közel 2,8 milliárd eurós második negyedévi többlete 463 millió euróval meghaladta az egy évvel ezelőtti értékét. Az egyenleg javulásához leginkább a turizmus és az egyéb üzleti szolgáltatások járultak hozzá, míg a szállítás egyenlegének változása ellentétes irányba hatott.
A jövedelemegyenleg közel 2,1 milliárd eurós hiánya 255 millió euróval magasabb az egy évvel korábbi szintnél, ami a
portfólió részvény befektetések jövedelmének kedvezőtlenebb idei második negyedéves egyenlegéből fakadt.
A viszonzatlan folyó átutalás egyenlege – a nettó folyó EU-transzferek felhasználásának bővülése mellett – éves összevetésben 473 millió euróval növekedett, így 550 millió eurós többletet mutatott.
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegeként előálló külső finanszírozási képesség 2025 második negyedévében
1595 millió euro volt, ami 1454 millió euróval haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A négy negyedéves külső finanszírozási képesség így a GDP 2,5 százalékára emelkedett.
A pénzügyi mérleg adatai alapján a második negyedévben a nettó közvetlentőke-befektetések (FDI) csökkenésével párhuzamosan a nettó külső adósság emelkedett. Az 1031 millió eurós nettó közvetlentőke-kiáramlást elsősorban a
Magyarországon jelenlevő FDI megszavazott osztalékai magyarázzák, melyet részben kompenzált a tulajdonosi hitelek növekedése. Ezzel párhuzamosan a nettó külső adósság tranzakcióból eredően mintegy 0,6 milliárd euróval bővült. A finanszírozás oldaláról számított finanszírozási képesség a második negyedévben közel 1,1 milliárd euro volt, ami éves összevetésben mintegy 70 millió eurós növekedést jelent.
2025 második negyedévében a külső adósságmutatók enyhén emelkedtek. A GDP-arányos bruttó külső adósság az előző
negyedév végi szintről kissé emelkedve, 64 százalékon állt. A nettó külső adósságot növelő tranzakciók hatását részben
enyhítette a nominális GDP növekedés hatása, így az csak kis mértékben, 10,7 százalékra emelkedett. Az állam és a vállalatok nettó külső adósságrátájának növekedését részben ellensúlyozta a bankrendszer mutatójának a csökkenése.
Összességében a második negyedéves adat alapján a folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is jelentős, az egy évvel
korábbinál nagyobb mértékű többletet mutatott, így a négy negyedéves külső pozíció javult – írták.
(forrás)
