Technikai csődben a főváros

Az Állami Számvevőszék egykori elnökének, Domokos Lászlónak a vezetésével Budapest és a fővárosi cégek valós gazdasági helyzetét feltérképező jelentés megállapítja: „Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi helyzete mintegy öt éve folyamatosan romlik. Pénzeszközeinek állománya a korábbi értékek töredékére csökkent, likviditását csak a BKK Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozása egy részének következő évre halasztásával tudta eddig biztosítani. Erre azonban 2025-ben jogszabályi rendelkezés alapján már nincs lehetősége. Adósságállománya 2021 végétől lassú ütemben, de csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor működési költségeinek egyre nagyobb hányadát likvid hitel felvételével képes csak fedezni. Budapest nem tudja kifizetni a terheit, a szeptember 10-től indult iparűzésiadó-befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához” – olvasható az Előzetes megállapítások – Budapest főváros önkormányzata pénzügyi-gazdasági helyzetéről című dokumentumban. A jelentés leszögezi továbbá, hogy „megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd”.

A kormány és a főváros vezetői júniusban tárgyaltak Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről, ezután a kormány az egykor az Állami Számvevőszék elnökeként dolgozó Domokos Lászlót bízta meg, hogy mérje fel Budapest helyzetét. Ennek a vizsgálatnak az előzetes megállapításai kerültek ki múlt kedden a kormány honlapjára.

Ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálta a főváros gazdálkodását. Az ÁSZ is leszögezte, hogy „a Fővárosi Önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezett meg 51,2 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást és 59,6 milliárd forint gazdasági társaságok számára a közfeladatok ellátására nyújtandó támogatást, míg 17,3 milliárd forint osztalékbevételt megalapozatlanul szerepeltetett, ezért a tervezett költségvetésben nem volt biztosított valamennyi kiadás fedezete. A költségvetés 2025. júniusi módosítása során a szolidaritási hozzájárulást megtervezte, azonban az annak forrásaként szerepeltetett 51,7 milliárd forint bevétel nem volt közgazdaságilag megalapozott.”.

A volt ÁSZ-elnök által végzett vizsgálat előzetes megállapításaiból kiderül: az elmúlt évek költségvetéseit úgy tervezte meg a főváros, hogy azzal számolt, a szolidaritási hozzájárulást nem kell majd a bírósági döntések után megfizetnie. Azt is megállapították, hogy 2024-ben már kilenc fővárosi szervezetnél összesen 206 olyan közbeszerzést folytattak le, amelyen csak egy pályázó indult.

Megállapíthatónak tartják az önkormányzat fizetésképtelenségét, amely valójában technikai csőd. Mint ismeretes, Budapest büdzséje az előző, Tarlós-féle városvezetés idején, 2019-ben, 214,2 milliárd forintos többletet mutatott. Ezt az összeget a jelenlegi, Karácsony-féle városvezetés már 2022-re lenullázta. Budapest pénzügyi helyzete kockázatos, hosszú távon pedig tarthatatlan. A jelentés emellett azt is leszögezi, hogy még további dokumentumok vizsgálata szükséges a teljes gazdálkodási kép megalkotásához.

Karácsony Gergely az ÁSZ-jelentésre úgy reagált, hogy „újra kénytelenek leszünk megmutatni, milyen az, amikor Budapest nem működik”. „Aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja” – írta a főpolgármester Facebook-oldalán. Szerinte a számvevőszék megállapításai azt erősítik meg, amit ők évek óta mondanak: hogy a város pénzügyi helyzete folyamatosan romlik, és a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, ha a kormány nem változtat Budapest-ellenes politikáján. Karácsony Gergely azt is kifogásolta, hogy miért került sor újabb vizsgálatra:

„Miközben a kormány a fővárosra küldte az ÁSZ volt elnökét valamiféle ellenőrzésre, hajrá, aközben maga a számvevőszék is ellenőrizte a város gazdálkodását.”

A főpolgármester idézte az ÁSZ jelentését: „A Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei a 2025. évben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent számára. Intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025. év IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, aminek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.” Erre reagálva a főpolgármester ezt írta: „Így van, ezért tenyereltünk rá a vészcsengőre, és kezdeményeztünk azonnali tárgyalást a kormánnyal.”

Tarlós István a Demokratának elmondta, hogy a főváros részéről egy régóta ismert és előre látható kommunikációs védekezésről van szó, amit többen megjósoltak már 2020-ban is. Tulajdonképpen tipikus tömeglélektani fogás azt sulykolni, hogy a kormány kivérezteti a várost; ez egy nagyon erős állítás, sokszor ismételve, bizonyíték nélkül. Budapest korábbi főpolgármestere szerint aki elhiszi, annak hiányában hiszi el, hogy bármiről meg tudott volna győződni. Régi kérdés, hogy a szolidaritási adó vagy az iparűzési adó növekedett-e abszolút értékben jelentősebben, de ebbe nem érdemes belemenni, úgyis ki fog derülni.

– Már hosszabb ideje nem vagyok ott, ezért nem akarok konkrét számokat mondani, viszont fontos kérdéseket fel tudok tenni, amikre az illetékes hatóság nyilván meg fogja adni a választ, de ma még megválaszolatlanok. Nem állítok ilyet, de a technikai csőd kifejezés felvetheti azt a kérdést, hogy alkalmaztak-e valamilyen számviteli trükköt. Például nem kényszerhitelezteti-e magát a főváros bizonyos cégeivel? Év végén nem von-e el valamelyik cégtől pénzt, amit csak a következő év elején ad vissza, így az már kiadásként csak a következő évi mérlegben jelenik meg? Úgy néz ki, mintha a tárgyévben mint valós forrás rendelkezésre állna. Holott ez csak egy hétig igaz. Vagy ilyen például, hogy milyen időpontban utalja a BKV-nak a közlekedéstámogatást – mondta Tarlós István, hozzátéve: ezek csak példák, több ilyen is lehet. Felmerülhet az a kérdés is, hogy nem sérült-e meg a számviteli valóság elve, illetve hogy hiteles-e a 2025. évi költségvetés. A Kúriának van erről egy jogerős döntése, betartotta-e ezt a főváros? Valós adatokat kapott-e az ÁSZ? A jogszabály szerint a főváros nem költhet el többet, mint a bevétele. Megalapozott-e ma a 2025-ös költségvetési terv? A bevételi oldal fedezetének meg kell egyeznie a kiadási oldallal. Ami bevételként fel van tüntetve, az valós adat-e? Nincs-e feltüntetve fiktív bevétel?

Itt adódik az a kérdés is, hogy a valóságban nem vállalt-e működési hiány mellett jogszabály-ellenesen önkéntes feladatokra kötelezettséget az önkormányzat?

– De itt van a Rákosrendező ügye is: hogy elvileg nem a főváros vette meg, hanem a főváros cége – mondta Tarlós István. – Én úgy tudom, hogy a holdingnál nincs konszolidált mérleg, és ezért nem lehet biztosan tudni, hogy mennyi pénz van ott. Beszélnek 17 milliárd forintról mint fedezetről a rákosrendezői számla rendezésénél, de úgy tudni, hogy ez a pénz a Mohu számláján letétként van, ám akkor abból nem lehet fizetni semmit. Abból a holding nem tudja a számát kifizetni. Ezek mind olyan kérdések, amelyekre ismerni kellene a választ ahhoz, hogy a főváros kommunikációjának a hitelessége ellenőrizhető legyen.

Végül hogy a kormány miért ellenőrzi a főváros által mondottakat? Azért, mert Budapest adóssága növeli az államadósságot. És ha a főváros kommunikációja nem pontosan fedi a valóságot, akkor a tényleges felelősségek egész másképp néznek ki, mint ahogy a főváros a nyilvánosságban hangoztatja: hogy az állam kivéreztetné Budapestet.