Nem szabad engedni a külső nyomásnak
Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek.
Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.
Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins, illusztráció
Az évforduló kapcsán a lengyel parlament két háza összevont ülést tartott a varsói Királyi Várban. A kormány és a püspöki kar tagjai mellett jelen voltak a közép- és a kelet-európai országok előző napi parlamenti csúcstalálkozójának részvevői is, köztük Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepi ülést bojkottálták az ellenzéki tömörülések, a Kukiz´15 kivételével. Grzegorz Schetyna, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnöke kijelentette: „nem lehetünk azokkal, akik megszegik a jogot, az alkotmányt”. Utalt ezzel vélhetően a jelenlegi parlament által jóváhagyott, az ellenzék és az Európai Bizottság által is bírált törvényekre.
Andrzej Duda beszédében áttekintette a lengyel parlamentarizmus hagyományát, kiemelte egyebek között, hogy ez kezdettől fogva „a szabadság közéleti megvalósításának egyik leglényegesebb formáját” jelentette. Ma is „a szejm és a szenátus a szuverén lengyel törvényhozás szervei, náluk magasabb törvényhozó nem létezik” – húzta alá.
Fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az egész ország érdekeire. A szejm és a szenátus tagjai „nem állhatnak különálló érdekcsoportok szolgálatában, nem kerülhetnek külső befolyás alá” – hangsúlyozta.
A parlamentarizmus lényegének Duda a politikai vitát nevezte. Egyúttal aláhúzta: e vita határait az országért vállalt felelősségtudat, valamint a választási eredmények tiszteletben tartása határozza meg.
A lengyel történészek a lengyelországi parlamenti demokrácia kezdetét 1468. október 9-re teszik, amikor a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban első alkalommal ült össze a kétkamarás parlament: a királyi tanács (szenátus), valamint a járások megválasztott nemesi képviselőiből álló alsóház. Akkor adóügyi, külpolitikai és jogrendszeri kérdéseket vitattak meg. Ezt követően több mint három évszázadon át, Lengyelország harmadik felosztásáig (1795) rendszeresen tartottak parlamenti üléseket. A piotrkówi országos gyűlés közvetlen előzménye a nagy-lengyelországi Kolóban 1468. július 13-án megtartott megyei gyűlés volt. A pénteki megemlékezést erre az időpontra időzítették.
