Európai vezetők könyörögnek az amerikai katonai jelenlétért
Kelet-közép-európai országok külügyminiszterei arra figyelmeztették Donald Trump amerikai elnököt, hogy az Egyesült Államoknak fenn kell tartania katonai jelenlétét a NATO keleti határain. A Fox News Digitalnek adott nyilatkozataikban hangsúlyozták: egyre gyakoribbak az orosz légicsapások és dróntámadások, ezért az elrettentésnek kézzelfoghatónak kell lennie, különben Vlagyimir Putyin úgy érezheti, hogy büntetlenül megsértheti a NATO-országok légterét.
Az észt, a litván és a román külügyminiszter egyaránt arra szólította fel Washingtont, hogy ne pusztán légtérfigyeléssel, hanem integrált lég- és rakétavédelemmel, szigorúbb szabályokkal és folyamatos amerikai csapaterősítésekkel is növelje a térség biztonságát. Emellett szigorúbb szankciókat és az orosz energiafüggőség felszámolását sürgették, mondván, hogy az orosz háborús gépezetet éppen ezek a bevételek tartják fenn.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter kijelentette: „Reméljük, hogy az amerikai katonák nem hagyják el a régiót. Jelenlétük biztosítja a békét, és egyértelmű üzenetet közvetít. Putyin csak az erőből ért, célja pedig a Szovjetunió újbóli létrehozása”.
Az elmúlt hetekben orosz drónokat észleltek a lengyel és a román légtérben is, rakétákkal felszerelt orosz MiG-29-es vadászgépek pedig rövid időre behatoltak Észtország légterébe. Az Egyesült Államok védelmi parancsnoksága arról számolt be, hogy idén már kilencedszer fordult elő, hogy orosz repülők jelentek meg az alaszkai légvédelmi övezetben.
Kęstutis Budrys litván külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a visszatartó erőnek láthatónak kell lennie, különben hatástalan. „A jelenlét jelenti a különbséget. Arra kényszeríti Oroszországot, hogy változtasson a számításain” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz vezetés nem a terveket vagy jegyzőkönyveket veszi komolyan, hanem azt, ami ténylegesen történik. Ezért szerinte kulcsfontosságú, hogy az amerikai katonák ne csak állomásozzanak a térségben, hanem együtt is gyakorlatozzanak a helyi hadseregekkel.
Oana Țoiu román külügyminiszter szintén az amerikai jelenlét fontosságát hangsúlyozta, külön kitérve a Fekete-tenger térségének biztonságára. Azt mondta: „Minden ország maga állítja fel a prioritásait, de a keleti szárny biztonsága az Egyesült Államok érdekeit is szolgálja. Valódi lehetőség rejlik a közös beruházásokban, kiberbiztonságban, energetikában és infrastruktúrában, ha garantált a biztonság”. Hozzátette, hogy Románia engedélyt adott saját erőinek, hogy lelőjék a területét fenyegető orosz drónokat, miközben Bukarest az amerikai támogatással bővülő atomenergia-kapacitásra és a Fekete-tenger gázmezőinek kiaknázására épít, hogy így a régió elsődleges energiaszállítójává válhasson.
Az Egyesült Államok európai parancsnoksága szerint jelenleg mintegy 80 ezer amerikai katona állomásozik a kontinensen, ami kevesebb, mint a 2022-es orosz invázió utáni 105 ezres létszám. Több ezer katona egymást váltva érkezik Litvániába, Észtországban állandó amerikai egységek működnek, Romániában pedig mintegy háromezer katona teljesít szolgálatot.
Washingtonban közben arról is vita folyik, hogy az új nemzetbiztonsági stratégiában mekkora hangsúlyt fektessenek a belföldi védelemre. Egyes tisztviselők korábban az amerikai jelenlét mérséklődését javasolták, és azt, hogy Európa vállaljon nagyobb részt költségekből. Az elnök és munkatársai azonban az utóbbi hetekben éppen ellenkező, határozottabb hangot ütöttek meg. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn azt mondta, Washington meg fogja védeni a NATO minden egyes négyzetcentiméterét, Donald Trump pedig azt javasolta, hogy a NATO-légtérbe behatoló orosz gépeket egyszerűen lőjék le, miközben kijelentette: Ukrajna európai támogatással képes lesz visszaszerezni teljes területét.
Joe Wilson republikánus képviselő úgy vélekedett, hogy ezek a kijelentések erősítik a szövetséget: „A NATO egysége soha nem volt ennyire egyértelmű. Svédország és Finnország már tag, és Trump jogosan emelte fel a szavát a védelmi kiadások miatt: most 2 százalékról 5 százalékra emelünk” – mondta a Fox News Digitalnek.
A NATO szeptember 12-én elindította az Eastern Sentry nevű hadgyakorlatot, amelyben több tagország vadászgépei, hadihajói és drónelhárító rendszerei vesznek részt a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig. A gyakorlat célja, hogy rugalmasan reagáljon az új kihívásokra, és egyértelműen jelezze: a NATO képes és kész megvédeni keleti határait.
