Miért festették zöldről szürkére Budapest legrövidebb Duna-hídját?
Felrobbantották, majd újjáépítették a pesti Eiffel-tornyot
A király jelenlétében 1896. október 4-én ünnepélyes keretek között avatták fel az uralkodó tiszteletére elnevezett Ferenc József hidat. Az 1945 januárjában felrobbantott dunai átjárót az újjáépítést követően 1946. augusztus 20-án már Szabadság híd néven adták át a forgalomnak. Az egykor „pesti Eiffel-toronyként” is emlegetett építmény számos felújításon átesett, míg végül visszanyerte eredeti külsejét.
A főváros harmadik közúti átkelőjeként – a Lánchíd és a Margit híd avatását követően – felépített Ferenc József híd a budai XI. kerületi Gellért teret és a pesti belvárosi Fővám teret kapcsolja össze.
A bronzból készült, kiterjesztett szárnyú turulmadarakkal és országcímerrel díszített, 333 méter hosszú és 20 méter széles átjáró a magyar állam ezeréves fennállását ünneplő millenniumi világkiállításra épült, néhány kisebb változtatás mellett Feketeházy János tervei alapján. A híd külső megjelenése és díszítettsége Nagy Virgil főmérnök zsenialitását dicsérte.
Az uralkodóról elnevezett karcsú építménybe az utolsó ezüstszegecset maga a király verte be.
Az eseményről így tudósított a Fővárosi lapok október 4-ei száma:
„A hídnak maga a király lesz a keresztapja, máris aranybetűkkel pomázik rajta a büszke Ferencz József-híd felírás. A vasszerkezetbe a megnyitási ünnepen maga a felséges keresztapa fogja az utolsó szögecset egy villamos készülék segélyével beverni; persze ez a szögecs nem amolyan közönséges szög lesz, hanem színezüstből készül e kiváló alkalomra…”
A millenniumi átjáró csaknem fél évszázadon át hirdette büszkén a magyar államiságot, ám 1945 januárjában a visszavonuló német hadsereg katonái a többi dunai közúti átjáróhoz hasonlóan a Ferenc József hidat is felrobbantották. A híd közepe 50 méter hosszan semmisült meg. Az építményben további jelentős károk is keletkeztek, de a szerkezet egy része a helyén maradt.
Egy hónappal később a szovjet katonai alakulatok pontonhíddal egészítették ki a megmaradt részeket.
Az ideiglenes szerkezet 1946 januárjáig szolgálta a dunai átkelést, amikor is egy jégzajlás végleg elsodorta.
A tavasszal kezdődött helyreállítási munkák során a sérült elemeket kicserélték, a híd szerkezetét megerősítették. Az 50 méter hosszban kirobbantott középső hídrészt az eredeti tervek alapján újragyártották és úszódaruk segítségével csatlakoztatták az épen maradt pillérekhez. Emellett helyreállították a villamosvágányokat, a kockakő-borítású úttestet és a járdákat is.
A megnyitó ünnepséget követően a Szabadság hídra keresztelt építményt 1946. augusztus 20-án vehette birtokba az utazóközönség, de az átjáró színe az eredeti zöldről a kevésbé esztétikus szürkére változott a hiánygazdaság látványos bizonyítékaként.
A híd a következő hat évtizedben több felújításon is átesett, míg díszkivilágítást kapott és visszanyerte ikonikus színét.
A Margit hidat és a Szabadság hidat összekötő Duna-parti látkép 1987 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
