Száznyolc éve, október 5-én született a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas Szabó Magda
Magyar írónő a The New York Times top 10-es listáján
Több mint hatvan éven át tartó gazdag pályafutása alatt tiltott, tűrt és támogatott íróként is jegyezték Szabó Magdát, a Régimódi történet és az Abigél szerzőjét, aki költőből lett a magyar prózairodalom egyik legismertebb XX. századi képviselője. A legrangosabb kitüntetésekkel is elhalmozott művész 2007-ben, néhány héttel 90. születésnapját követően, olvasás közben hunyt el saját otthonában.
A Debrecenben magyar-latin szakos tanári diplomát szerző Szabó Magda dinamikusan felfelé ívelő karrierje a 40-es évek végén bicsaklik meg, amikor Révai Józsefnek, a Rákosi-korszak hírhedt kultúrpolitikusának utasítására a neki ítélt Baumgarten-díj visszavonása mellett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban betöltött irodalmi referensi állásából is elbocsátják. Ezt követően csaknem egy évtizedig nem publikálhat, az asztalfióknak ír és fordít, miközben általános iskolai pedagógusként dolgozik.
A mellőzöttség férjét, a szintén író Szobotka Tibort is utoléri.
Bár Szabó Magda eredetileg költőnek készül, a hosszú eltiltást követően 1958-ban regény- és drámaíróként tér vissza az irodalmi életbe.
Amikor egy évvel később megkapja a József Attila-díjat, így ír:
„Most újra itt futhatunk a manézsban, Szobotka is, én is, hány kört szaladjunk még, hogy soha többé ne kételkedjenek abban, hogy ide tartozunk? És mit bírnak még az izmaink?”
Tiltottból támogatott
Kétségei és sérelmei ellenére az 50-es évek végétől a rendszer által tiltott íróból tűrt, majd támogatott művésszé válik, akinek nemzetközi jelenléte is számottevő. Mindez tehetségének és annak is köszönhető, hogy az eltiltását követő évtizedekben már igyekszik jó kapcsolatot ápolni a rendszer kultúrpolitikusaival, amiről mások mellett az Aczél Györggyel folytatott levelezése is tanúskodik.
Önéletrajzi ihletésű munkái, például az Ókút és a Régimódi történet mellett – előbbiben a saját gyermekkorát, utóbbiban anyja történetét írja meg – kedvelt témái közé tartozik az önmegvalósításra vágyó küzdelmes női sorsok bemutatása, többek között Az Őz, A Danaida és a Pilátus című regényeiben. De műveiből a szülőváros, a XIX-XX. századi Debrecen polgári- és dzsentrivilágának leírásán keresztül az ország akkori állapota is kirajzolódik.
A közvélemény a már említett prózája mellett leginkább mozgóképre kívánkozó ifjúsági regényeit és gyermekeknek szóló munkáit ismeri. Mások mellett az Abigél majd a Tündér Lala televíziós adaptációja egyaránt hatalmas népszerűséget hoz az írónőnek, aki a Kádár-korszakban igazi médiaszemélyiséggé növi ki magát.
Nemzetközi elismerések
A másodízben is elnyert József Attila-díj mellett egyéb kitüntetések birtokában Debrecen és Budapest díszpolgára lesz, Kossuth-díjjal, illetve Corvin-lánccal jutalmazzák és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét is megkapja.
Regényei számos országban megjelennek.
Az 1987-ben kiadott Az ajtót, amelyből Szabó István rendezésében és Helen Mirren főszereplésével mozifilm készül,
2015-ben az év legjobb könyveit összegyűjtő top 10-es listájára is beválogatja a The New York Times.
