Vízhiány miatti stressz?
Új kutatások szerint a kiszáradás jelentősen felerősítheti a szervezet stresszválaszait – a következmények pedig messzemenők lehetnek.
A hidratáltságra való odafigyelés sokáig inkább életmódtippnek tűnt, mint komoly egészségügyi kérdésnek. Az újabb generációk divatos kulacsai gyakran váltak gúny tárgyává, holott úgy tűnik, hogy a rendszeres vízfogyasztás nemcsak egészséges szokás, hanem a krónikus stressz elleni védekezés egyik kulcsa is lehet.
A Liverpool John Moores Egyetem kutatócsoportja, Neil Walsh vezetésével, arra a következtetésre jutott, hogy a kiszáradt emberek szervezete jóval hevesebben reagál a stresszre. A Journal of Applied Physiology folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a dehidratáltság akár 50%-kal magasabb kortizolszint-emelkedést idézhet elő stresszes helyzetekben.
A kiszáradás ára
A kutatásban 62 egészséges felnőtt – nők és férfiak egyaránt – vett részt. A résztvevőket a napi folyadékbevitelük alapján csoportokra osztották: a legkevesebb vizet fogyasztók naponta 1,5 liternél kevesebbet ittak, míg a legtöbb folyadékot fogyasztók nők esetében legalább 2, férfiaknál legalább 2,5 litert.
A vizsgálat során a kutatók gondosan összehangolták a csoportokat alvásminőség és szorongás-szint szerint, majd a résztvevők egy héten át a megszokott folyadékbevitelükkel éltek, miközben vér- és vizeletmintákkal folyamatosan mérték a hidratáltságukat.
Ezután mindenkit alávetettek a nemzetközileg ismert Trier Szociális Stressz Tesztnek – ez egy valós élethelyzetet szimuláló próba, amely során a résztvevők matematikai feladatokat oldanak meg és próbainterjún vesznek részt.
A kortizol mindent elárul
Bár a stressz fizikai jelei – például a pulzusszám emelkedése – mindenkinél hasonlóan jelentkeztek, a nyálmintákból kimutatható kortizolszint emelkedése már látványos különbségeket mutatott. A kiszáradt csoportban a stresszhormon szintje akár 50%-kal magasabb volt.
A kortizol nem csupán a „stresszhormon” becenevét viseli: tartósan magas szintje komolyan megterheli a szervezetet, és hozzájárulhat olyan betegségek kialakulásához, mint a depresszió, a szorongás, a szívbetegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
Okozat vagy következmény?
Bár a kutatás szoros összefüggést mutatott ki a folyadékbevitel és a stresszreakciók között, ok-okozati kapcsolatot egyelőre nem lehet megállapítani. Elképzelhető, hogy a kiszáradás váltja ki a heves stresszválaszt – de az is lehet, hogy a krónikus stressz csökkenti a vízfogyasztási hajlandóságot. Egy harmadik, eddig ismeretlen tényező is állhat a háttérben.
A tudományos bizonyosság tehát még várat magára – ám a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a megfelelő hidratáltság a mentális egészség fenntartásának is alapvető feltétele lehet.
Egy korty megelőzés
Az új eredmények fényében talán ideje újraértékelni a vízfogyasztáshoz fűződő szokásokat. Egy egyszerű pohár víz nem csupán a szomjat oltja – hanem akár a stresszel szembeni ellenálló képességet is növelheti.
