Szeptember 24–25-én Szeged adott otthont a Migrációkutató Intézet által szervezett, kétnapos konferenciának, az MCC–MRI Summitnak, ahol Manuel Ostermann, a német rendőrségi szakszervezet (DPolG) alelnöke is megosztotta tapasztalatait az illegális bevándorlásról, a migrációs válságról és annak európai következményeiről. Ostermann szerint fontos világosan kimondani, hogy amit 2015-ben Németországban átéltek, az mély nyomot hagyott az egész országban. Az akkori kancellár, Angela Merkel kijelentése – „Wir schaffen das” („Meg tudjuk csinálni/Megbirkózunk vele”) – történelmi tévedés volt. Hibás volt abból a szempontból is, hogy Németország humanitárius kötelességet vállalt ugyan, de közben teljesen figyelmen kívül hagyta a befogadási kapacitások és a biztonsági érdekek egyensúlyát.

Hirdetés

Mint ismert, 2015-ben, Angela Merkel döntése nyomán elindult tömeges bevándorlás alapjaiban változtatta meg Németország mindennapjait.

Németország és az illegális bevándorlás

Németországban a migrációs válság súlyos biztonsági és társadalmi következményekkel járt: túlterhelt szociális rendszerek, megnövekedett bűnözés, romló közbiztonság. 

Naponta átlagosan 79 késes támadás, 24 szexuális bűncselekmény és két nemi erőszak történik

– mondta. A hivatalos adatok szerint azoknak az aránya, akik ténylegesen jogosultak menekültstátuszra, mindössze 18,1 százalék. A bevándorlók többsége nem üldöztetés miatt, hanem jobb életkörülmények reményében érkezik Németországba. Ostermann szerint emiatt a rendszer fenntarthatatlan, és a jelenlegi szabályozás nem képes kezelni a problémát.

Az NGO-k hasznot húznak a helyzetből

Az alelnök kritikusan beszélt az NGO-k szerepéről is, amelyek szerinte az embercsempészekkel együttműködve hozzájárulnak ahhoz, hogy migránsokat szállítsanak át a Földközi-tengeren. Hangsúlyozta, hogy ez nem életmentés, hanem a válság elmélyítése. Kiemelte: 

A migrációs válságot nem lehet nemzeti szinten megoldani, ehhez európai szintű egységre, határvédelemre és a menekültügyi rendszer átalakítására van szükség.

Bírálta az EU tervezett közös menekültügyi rendszerét is, amely szerinte túlbürokratizált és kivitelezhetetlen, ahogy a Schengen-rendszer is meggyengült. Úgy látja, Németország továbbra is vonzó célország a szociális juttatások miatt, ami újabb migrációs hullámokat generál. Beszédében kitért az iszlamista szélsőségesek jelentette fenyegetésre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vannak olyan csoportok, amelyek nyíltan a saría bevezetését követelik, a kalifátus kikiáltását hirdetik, halállal fenyegetnek más vallási vagy politikai nézetű embereket, és ez a német demokrácia gyengüléséhez vezet.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.