Hans Eysenck: a négy alkat és a modern pszichológia
A személyiségünk régi-új arcai + Tesztek
Bár a testnedvek elméletét már régen meghaladta a tudomány, az emberi személyiség típusokba sorolása továbbra is lenyűgözi az embereket – és meglepő módon a modern pszichológia egyik legismertebb modellje újra felfedezte az ókori mintákat.
Két alapdimenzió: neuroticizmus és extraverzió
Hans Eysenck pszichológus első személyiségmodellje két fő dimenzióval dolgozott: ezek a neuroticizmus és az extraverzió voltak. Utóbbi fogalmat még Carl Gustav Jung alkotta meg, ám némileg más értelemben.
Eysenck szerint az extraverzió attól függ, mennyire érzékeny valaki a külső ingerekre. Az extrovertált emberek kevésbé érzékenyek, ezért keresik az intenzív élményeket – például a hangos zenét, tömeget, élénk színeket. Az introvertáltak ezzel szemben könnyen túlterhelődnek, és kerülik a túlingerelt környezetet.
A neuroticizmus azt mutatja meg, milyen intenzíven reagál valaki a stresszre, és mennyire hajlamos a negatív érzelmekre.
Pamela Rutledge, a nevadai Media Psychology Research Center igazgatója szerint Eysenck a személyiséget az idegrendszer felépítéséből eredeztette:
„Azt vallotta, hogy az emberek örökölnek egyfajta idegrendszert, amely meghatározza, milyen jól tudnak tanulni és alkalmazkodni a környezetükhöz.”
A négy alaptípus visszatér
Eysenck észrevette, hogy ha a két dimenziót kombináljuk, megdöbbentően ismerős négy típust kapunk – hasonlókat, mint az ókori „humorális” elmélet:
- Magas neuroticizmus + magas extraverzió = kolerikus
- Magas neuroticizmus + alacsony extraverzió = melankolikus
- Alacsony neuroticizmus + magas extraverzió = szangvinikus
- Alacsony neuroticizmus + alacsony extraverzió = flegmatikus
Ez az egybeesés megerősítette Eysencket: módszere megfelelni látszott annak az ősi intuícióvilágnak, amely már évszázadokkal korábban is körülírta az emberi természetet – mondta Colin DeYoung, a Minnesotai Egyetem pszichológusprofesszora.
Biológia és személyiség: új megközelítések
Bár Eysenck nem hitte, hogy testnedvek irányítják az embert, új biológiai elméleteket alkotott a személyiség működéséről. A mai pszichológia például az extroverziót összekapcsolja az agy dopamin-rendszerével, amely a jutalmazásért felel.
Colin DeYoung hozzáteszi:
„A valóságban az emberek többsége valahol az átlag körül helyezkedik el a személyiség-skálákon – ezt egy merev, kategorizáló rendszer nem képes pontosan kezelni.”
A modern Big Five modell
Eysenck öröksége máig hat. Bár számos nézete – köztük a rasszista IQ-elméletei – komoly vitákat váltottak ki, modelljeinek alapelemei ma is élnek a Big Five (ötfaktoros) személyiségmodellben. Ez a 90-es években kialakított rendszer öt alapfaktort tartalmaz:
- Extraverzió
- Neuroticizmus
- Nyitottság
- Lelkiismeretesség
- Barátságosság
Ez a modell úgy tekint az emberi személyiségre, mint öt dimenzió különböző mértékű kombinációjára. Bár statisztikailag ezek függetlenek, DeYoung és más kutatók mintázatokat fedeztek fel.
Két magasabb rendű faktor: plaszticitás és stabilitás
Ezek alapján DeYoung és kollégái két újabb faktort azonosítottak:
- Plaszticitás (extraverzió + nyitottság)
- Stabilitás (alacsony neuroticizmus + barátságosság + lelkiismeretesség)
És ismét kialakul egy négyes típusmodell:
- Magas plaszticitás + alacsony stabilitás = kolerikus
- Magas plaszticitás + magas stabilitás = szangvinikus
- Alacsony plaszticitás + alacsony stabilitás = melankolikus
- Alacsony plaszticitás + magas stabilitás = flegmatikus
DeYoung szerint:
„Ez megint csak hasonlít az ókori négyféle alkatra” – teszi hozzá nevetve.
Kritikus hangok
A pszichológusok között azonban nem mindenki ért egyet abban, hogy ezek a magasabb rendű faktorok tényleg léteznek. Rutledge szerint a kétfaktoros leegyszerűsítés csábító, mert „hatékony rövidítést kínál az emberi viselkedés értelmezéséhez”. Más kutatók viszont úgy vélik, ezek csupán az átfedések következményei, nem pedig önálló dimenziók.
A klinikai pszichológia oldaláról is felmerül az aggodalom: az egyéni élmények túlzott leegyszerűsítése veszélyes lehet, különösen akkor, ha terápiás vagy diagnosztikai döntésekről van szó.
Típusmánia: velünk marad
A személyiségtesztek, a Myers–Briggs-típusok vagy épp az asztrológiai jelek továbbra is népszerűek. Rutledge szerint:
„Az osztályozás belénk van kódolva: így rendszerezzük az információkat, hogy megértsük a világot.”
És bár a Myers–Briggs-tesztet már tudományosan megcáfolták, és a legtöbb ember személyisége nem sorolható be tisztán egyetlen kategóriába, mégis sokan vonzódnak ezekhez az egyszerűsített típusokhoz – ahogy egykor Shakespeare a szangvinikus és kolerikus hősökhöz.
Ha ki szeretné próbálni magát Eysenck vagy Big Five (ötfaktoros) személyiségteszttel, az alábbi tudományosan megalapozott, ingyenes online tesztek közül válogathat.
