Nem lesz többé biztonságban: az arc elárulja a gondolatokat!
Portugál kutatók egérkísérletekkel igazolták, hogy a mimika nemcsak az érzelmeket, hanem a gondolatokat is képes tükrözni.Bár a gondolatolvasás jelenleg inkább a tudományos fantasztikum területe, az agyba ültethető chipek már lehetővé tették, hogy közelebb kerüljünk a megvalósításhoz. A Champalimaud Alapítvány kutatói szerint azonban ennél sokkal egyszerűbb módon is láthatóvá válhatnak a gondolatok.
A kutatók megfigyelték, hogy az egerek mimikája feltárja belső gondolkodási stratégiáikat. Eredményeikről a Nature Neuroscience számolt be. Az adatok nemcsak új, nem invazív kutatási lehetőségeket kínálnak, hanem komoly etikai kérdéseket is felvetnek a magánélet védelmével kapcsolatban – írja az Interesting Engineering.
A vizsgálat során az egereknek egy feladatot kellett megoldaniuk: két itató közül kellett megtalálniuk, melyikből kapnak cukros italt. Mivel a jutalomforrás időnként változott, az állatoknak folyamatosan módosítaniuk kellett stratégiájukat.
A kutatók eredetileg azt várták, hogy az idegsejtek csupán az éppen alkalmazott stratégiát tükrözik. Ehelyett azt tapasztalták, hogy minden stratégia egyszerre jelen van az agyban, függetlenül a meghozott döntéstől. Ez felvetette a kérdést: vajon az arckifejezések is jelzik a belső gondolkodási mintákat?
Az arcmozgásokat és az agyi aktivitást rögzítették, majd gépi tanulással elemezték az adatokat. Az eredmények meglepőek voltak: a finom mimika ugyanolyan információt hordozott, mint az idegsejtek aktivitása. A kutatók szerint az elme ilyen szintű „olvasása” jelentős előrelépést hozhat az agykutatásban.
Még figyelemre méltóbb volt az egerek közötti következetesség. Davide Reato, a tanulmány társszerzője szerint a hasonló arcvonások azonos stratégiákat tükröztek a különböző egerekben. Ez arra utal, hogy a mimika szintjén a gondolkodás mintái sztereotipikusan jelenhetnek meg, hasonlóan az érzelmekhez.
A szakemberek szerint a felfedezés a jövőben nagy segítséget jelenthet az agykutatás számára, ugyanakkor etikai kérdéseket is felvet. A kutatók ezért azt javasolják a döntéshozóknak, hogy alakítsák ki a megfelelő jogi kereteket, mielőtt az emberek gondolataihoz való hozzáférés akár beleegyezés nélkül is lehetségessé válna.
