Rekordmagas szinten Magyarország aranytartaléka
Magyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárlásainak köszönhetően 2010-től kiugró mértékben, 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jelentősen meghaladva a korábbi, 2021-es 94,5 tonnás csúcsot is – derül ki az Origo elemzéséből.Magyarország aranytartaléka az alábbiak szerint emelkedett az elmúlt tizenöt évben:
- 2010: A jegybank alapítása óta nem volt ilyen magas az aranytartalék, de 2010-ben még alacsonyabb volt a későbbi értékeknél.
- 2018: Az aranytartalék 3,1 tonnáról 31 tonnára nőtt.
- 2021: A jegybanki aranytartalék 94,5 tonnára emelkedett.
- 2024: Az MNB 2024 szeptemberére 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A magyar jegybank Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve emelte az aranytartalékot: ahogy a fentiekből is kitűnik, 2018-ban több mint tízszeresére, majd 2021-ben ennek a háromszorosára bővítette a készleteket. Az aranytartalék növelését támogatta, hogy tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek az utóbbi években az arany szerepének felértékelődéséhez vezettek.
„Egy ország aranytartalékának jelentősége az értékállóságában rejlik: a pénzügyi rendszer stabilitásának őrzése mellett a befektetői bizalom erősítésében is kulcsszerepet játszik” – mondta márciusi hivatalba lépésekor Varga Mihály, a jegybank új elnöke.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli: több oka is volt annak, hogy Magyarország, a világ és régiónk sok más országához hasonlóan jelentős mértékben növelte az aranykészletét. Az elmúlt években sokat nőtt a globális bizonytalanság, gondoljunk csak a hagyományos háborúkra, illetve a vámháborúkra, de itt volt a Covid-világjárvány, valamint az elmúlt 100 év egyik legnagyobb krízise, a 2008-as globális pénzügyi válság.
Bizonytalan időkben pedig a befektetők az arany felé fordulnak. A jegybankok ugyanúgy, mint a kisbefektetők.
Az ellátási láncok sérülése, a vámháborúk és a beszállítói láncok ezek következtében bekövetkező átrendeződései, valamint a világ nagy jegybankjainak pénznyomtatása ráadásul növelték az inflációs kockázatokat. Egy ilyen időszakban a reáleszközök, így az arany is vonzó befektetés.
„A Magyar Nemzeti Bank tehát kiválóan olvasta a nagy trendeket, és okosan döntött, amikor növelte hazánk aranytartalékait” – szögezi le az elemző.
A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.
