Nem az ország tartja el a falvakat: a falvak tartják meg az országot
Nem az ország tartja el a falvakat, hanem a magyar falvak tartják meg az országot – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton a Hajdú-Bihar vármegyei Körösszegapátiban.
Nagy János a falufa avatásán kifejtette, minden község története „az itt élő és a korábban itt élt családok sorsfonalaiból van összeszőve”. A falufa pedig pontosan ennek a megjelenítése.
Elmondta, Budapesten körülbelül 1,5 millióan élnek, a falvakban kétszer ennyien. Sok ellenzéki politikus kétségbe vonta, hogy miért kell falufákat avatni. „De ha Budapesten nem kell különösebb indok emlékjelek állítására, akkor a magyar falvakon sem lehet ezt számon kérni” – húzta alá.
Nagy János emlékeztetett, hat éve indult „a 15 éves kormányzás egyik legsikeresebb fejlesztési terve, a Magyar falu program”, amelyben templomok, faluházak, oktatási és közintézmények újultak meg; utak, utcák épültek. „De a falu jóval több a játszótereknél, utaknál, házaknál”. Faluhelyen az emberek még ismerik egymást, egymás családjának a történetét, még köszönnek egymásnak – fogalmazott.
Felidézte a háborúk és a kommunizmus időszakát, a birtokelkobzásokat, megjegyezve: amikor Európában a háborús készülődésről beszélnek, legutóbb épp a koppenhágai uniós csúcson, akkor neki nagyapja történetei jutnak eszébe.
Amikor az „ellenzék új üstököse a vagyonadóról kezd hadoválni”, az sokakban szintén rossz emlékeket idéz fel. „Ne hagyjuk csapdába csalni magunkat, ők maguk mondták, ha egyszer megszerzik a hatalmat, onnantól bármit lehet. És az ilyen bármiből a magyar embereknek még sosem sült ki semmi jó” – húzta alá.
Az államtitkár emlékeztetett, az első falufát Kékedi László alkotta meg, minden vármegyében elhelyeznek egyet a Magyar falu program pályázatának keretében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően. Szombaton a tizenharmadikat avatták fel.
Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Közép-Európa „huzatos területein” veszélyeztetett a nemzeti identitás megmaradása, a falufaállítás pedig éppen ezt erősíti. Egyúttal a közösség megtartó erejének egyik állomása is, a faluhoz való tartozás élményét nyújtja, segít, hogy ne felejtsük el a gyökereinket – tette hozzá.
Tarsoly Attila (Fidesz-KDNP) polgármester a „közös emlékezet oszlopának”, „fából faragott emlékjelnek” nevezte a Békés Megyei Népművészeti Egyesület fafaragói által készített falufát, „amely híd múlt és jelen között”. Megjegyezte, a most és egykor itt élt családok töltik meg élettel, érzésekkel és emlékekkel a települést.
A falufát Körösszegapáti szívében, a református templom melletti közparkban, az I. és II. világháború áldozatainak emléket állító kőoszlop szomszédságában szentelték fel szombaton. A falufa tetején kelet felé néző, felfelé forgó naprozetta az életre utal. Egyik oldalára a 800 lelkes községben ma élő családok nevei, a másik oldalára a korábban a településen élt, mára kihalt családok nevei kerültek fel.
