Patrióta győzelem Csehországban

A múlt hétvégén lezajlott cseh parlamenti választásokon világos üzenetet küldtek a szavazók: elegük lett az emelkedő az energiaárak emelkedéséből és ennek minden velejárójából, ráadásul egyre többen érezték úgy, hogy a kabinet nem a cseh emberek problémáival foglalkozik, hanem Brüsszel elvárásait teljesíti.

Andrej Babiš mozgalma, az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója, összeolvasva: Igen) szerezte a legtöbb mandátumot, 80 helyet a 200 tagú alsóházban, mintegy 34,5 százalékos támogatottsággal. Noha az ANO nyolc mandátumot erősödött az előző ciklushoz képest, önállóan nem lett többsége a parlamentben.

A második helyen végzett a Spolu (Együtt) nevű koalíció, amelyet három jobbközép párt, az ODS (Polgári Demokrata Párt), a KDU–ČSL (Kereszténydemokrata Néppárt) és a TOP 09 alkot. A szövetség 52 mandátumot szerzett, ami jelentős visszaesés a korábbi eredményhez képest – 19 helyet vesztettek.

A Stan (Polgármesterek és Függetlenek) nevű mérsékelt, liberális-centrista párt 22 helyet kapott, míg a Piráti (Kalózok) 18 mandátummal került be a parlamentbe, ami számottevő erősödést, plusz 14 helyet hozott nekik. A jobboldali SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) Tomio Okamura vezetésével 15 mandátumhoz jutott – a korábbinál gyengébb eredményt ért el, öt helyet vesztett.

Új szereplőként került be a parlamentbe a jobboldali, az autósok érdekeit védő Motoristé sobě (Autósok Önmagukért v. Egymás Közt) nevű formáció, 13 helyet elnyerve. A szociáldemokraták és kommunisták alkotta Stačilo! (Elég!) koalíció nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Andrej Babiš egypárti, kisebbségi kormányzásra készül. Két párt jöhetne egyébként szóba mint potenciális koalíciós partner vagy legalább a kormány külső támogatója. Az Andrej Babiš-féle ANO korábban a liberális családhoz tartozott, azóta azonban nagy utat járt be, jól mutatja ezt, hogy tavaly tavasszal Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével és Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével elfogadták a Patrióta kiáltványt, majd több jobboldali, nemzeti párttal kiegészülve – mint az olasz Liga vagy a francia Nemzeti Tömörülés – megalapították a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciót és pártcsaládot. Ebben a pártcsaládban ülnek az Autósok EP-képviselői is, míg az SPD a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) tagja. Ehhez a képviselőcsoporthoz tartozik például az Alternatíva Németországnak (AfD) és a Mi Hazánk is. A Tomio Okamura pártjával való együttműködés lehetőségét inkább Andrej Babiš ellenfelei lebegtették a kampányban, azzal riogatva, hogy az SPD kiléptetné Csehországot a NATO-ból és az EU-ból.

Akár keres partnert az ANO, akár nem, Brüsszelben már újabb problémás országként emlegetik Csehországot.

Az EU liberális elitjének hangulatát híven tükröző Politico megfogalmazása szerint egész Európa aggódva figyelte a cseh választásokat, Andrej Babiš ugyanis nem tartja tiszteletben Brüsszel szent teheneit, Ukrajna folyamatos felfegyverzését, valamint az európai zöldmegállapodást.

Babiš a kampányban Ukrajna segélyezésének csökkentése és a cseh érdekek előtérbe helyezése mellett érvelt. Nem támogatja Ukrajna EU-tagságát és a jelenlegi prágai vezetés által propagált, Ukrajnába irányuló lőszerszállítási programot sem. Leállítaná a kezdeményezést, és úgy gondolja, inkább a NATO-nak kellene ezzel foglalkoznia, nem pont Csehországnak. Bár a nemzetközi sajtó elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozik az ANO esetében, Babišnak egy sor belpolitikai terve is van, amelyek a csehek életszínvonalát javítanák – magasabb bérek és nyugdíjak, alacsonyabb adók, valamint adókedvezmények és a diákoknak és fiatal családoknak.

Az ANO üzenetei nem véletlenül találtak célba, a csehek ugyanis már nagyon elégedetlenek voltak Petr Fiala kormányával, amit az ODS, a TOP 09, a Kalózok, a Stan és a KDU–ČSL alkotnak. A cseh közvélemény elégedetlenségének fő okai gazdasági, politikai és morális tényezőkben gyökereznek. A lakosság egyre nehezebben viseli az inflációt, az emelkedő megélhetési költségeket és az energiaárak növekedését, miközben sokan úgy érzik, hogy a kormány nem nyújt megfelelő segítséget a társadalom alsóbb rétegeinek. A bizalomvesztést tovább erősítik a korrupciógyanús ügyek és a botrányok, mint például a „bitcoinügy,” amikor az igazságügyi minisztérium egy nagy értékű kriptobefizetést fogadott el, amelynek eredete kérdéses volt. A kabinet kommunikációját sokan túl lassúnak és hiteltelennek tartják, különösen a válsághelyzetekben. A mezőgazdasági szektorban is nő az elégedetlenség az uniós szabályozások és az importverseny miatt, ami tömeges tiltakozásokat váltott ki. Emellett a külpolitikai irányvonal – főként az Ukrajnának nyújtott támogatás és az EU-hoz való viszony – megosztja a közvéleményt. A felmérések szerint mindössze a csehek mintegy 17 százaléka elégedett a politikai helyzettel, ami általános bizalmi válságra utal.

Csehország fekete báránnyá válhat, mint Szlovákia és Magyarország

– írja a Politico. Osztja e véleményt Jan Lipavský kalózpárti cseh külügyminiszter is, aki szerint Babiš a „perifériára” tolná Csehországot.

A „szélsőségesekkel” való riogatásnak persze a választás után már kevesebb értelme van. Az ANO még ha nem ért is el önállóan többséget, és szüksége lesz rá, hogy kívülről támogassák a céljai keresztülvitelében, jó eredményt mondhat magáénak. A liberálisok attól tartottak, hogy az SPD vagy a Stačilo! túl nagy befolyással lesz az ANO-ra, ami igazolódott be, hiszen az SPD a vártnál gyengébb eredményt ért el, a baloldali szövetség pedig nem jutott be. Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy nemcsak jobb-, hanem baloldali szövetségeseket valószínűsítenek Babišnak, valójában azonban az ANO előző kormányát kívülről támogatták a kommunisták (KSČM). Az EU- és a NATO-tagság kapcsán az SPD és a KSČM képviseli a legradikálisabb álláspontot.

A következő Babiš-kormánynak még megpróbálhat keresztbe tenni Petr Pavel köztársasági elnök – aki nem mellesleg volt vezérkari főnök és a NATO Katonai Bizottságának korábbi vezetője. Ennek fényében nem meglepő, hogy előre jelezte, nem nevez ki olyan minisztert, aki ellenzi Csehország NATO- vagy EU-tagságát. Babiš többször is hangsúlyozta, hogy az ANO egyértelműen EU- és NATO-párti, de ebből nem következik az, hogy Ukrajna érdekeivel foglalkozzon, hiszen az ország egyik blokknak sem tagja. Európa jövőjéről viszont akar beszélni, beleértve a migrációs paktum ügyét.

Magyarország számára Babiš győzelme több szempontból is jó hír, mert több irányból is erősíti hazánk érdekérvényesítési lehetőségeit az európai politikában.

Először is, az ANO a Patrióták pártcsalád tagja, Babiš megválasztásával pedig így már két kormányfőjük is lesz. Ez a siker lökést adhat Robert Fico szlovák kormányfőnek is, hogy csatlakozzon pártjával, a Smer SD-vel (Irány – Szociáldemokrácia) a Patriótákhoz. A párt jelenleg független, a szociáldemokrata családból ugyanis kizárták.

Másodszor, Babiš győzelmével már nemcsak Pozsonyban, hanem Prágában is Orbán Viktor szövetségese lesz kormányon. Ez új életet lehelhet a visegrádi négyek együttműködésébe is, aminek már csak a liberális varsói Tusk-kormány lehet a kerékkötője. Andrej Babiš visszatérése tehát túlmutat Csehország határain: győzelme megerősíti a patrióta politikai vonalat, amely ma már Pozsonytól Budapestig határozza meg Közép-Európa arculatát. Az ANO sikere nemcsak az elégedetlen cseh választók győzelme, hanem egyúttal új lendületet adhat a V4-ek együttműködésének is. Babiš kormányra kerülésével a visegrádi szövetség ismét képes lehet közösen fellépni Brüsszel túlhatalmával, a migrációs paktummal és a zöldátállás radikális elemeivel szemben. Ez nemcsak a csehek, hanem minden patrióta és nemzetállami gondolkodású európai számára jó hír.