Új, átfogó vállalati adócsökkentési programot tervez a kormány
A kormány novemberben tervezi elfogadni az új, átfogó adócsökkentési intézkedéscsomagot, mely várhatóan tartalmazni fogja a szociális hozzájárulási adó csökkentését és más, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio keddi konferenciáján.
A Budapest Economic Forumon a tárcavezető elmondta: a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag. A cél, hogy a vállalkozások számára kiszámítható, kedvező forráskörnyezetet biztosítsanak, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a gazdasági növekedést.
A program része a vállalkozások számára kidolgozott adócsökkentési csomag, amely a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklésén túl kiterjedhet az alanyi áfamentesség értékhatárának többlépcsős emelésére, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételére, valamint egyéb adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére. Emellett tervezik az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának növelését is – derült ki a Nagy Márton által közzétett prezentációból.
A vállalkozástámogató program része a kkv-k támogatása kedvező forráslehetőségekkel. A kormány a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteleinek kamatait is 3 százalékra csökkentette, emellett 20 milliárd forintos kerettel újra meghirdetik a Demján Sándor Programon belül a kkv-at célzó, 1+1 beruházásösztönző támogatási programot. A nemrégiben lezárt program révén 1386 vállalat jutott 110 milliárd forintos fejlesztési forráshoz, ennek nagy része a területileg fejletlenebb régiókba jutott és elsősorban a digitális és a zöld átállást szolgálta – ismertette a miniszter.
A kormány tervei között szerepel egy öt elemű kereskedelmi és fogyasztóvédelmi intézkedéscsomag elfogadása, a mesterséges intelligencia elterjesztése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy két új állami tőkeprogram indul az innováció ösztönzésére.
Elmondta: a napenergia kapacitásokhoz képest jelenleg nagyon alacsony szinten állnak az akkumulátoros energiatároló kapacitások, és ezek fejlesztésével az energiafüggetlenség is növelhető. Az új kapacitások megépítésének támogatásával pedig csökkenthető a villamos energia importfüggőség, továbbá a háztartások és a vállalatok rezsiköltsége, az alacsonyabb energiatámogatással pedig a költségvetési kiadások is mérséklődnek.
Nagy Márton beszédében részletesen beszélt a német gazdaság problémáiról, ami szerinte nem ciklikus jellegű, hanem szerkezeti okokra vezethető vissza mint a versenyképesség csökkenése, a magas munkaerőköltségek és a magas energiaárak. Ezek a tényezők pedig az exportpiacok elvesztéséhez vezettek. Mindezt fokozta az EU és az Egyesült Államok között megkötött, Európa számára kedvezőtlen vámmegállapodás – sorolta.
A német gazdaság a második világháború óta nem látott hosszan tartó recesszióval küzd, és idén a fiskális lazításoknak köszönhetően is csak 1,3 százalékos növekedésére lehet számítani, miközben az üzleti hangulatindexek nem mutatnak javulást.
Nagy Márton rámutatott, hogy a német gazdaság gyengélkedése Magyarország számára is különösen hátrányos, mivel az ország exportjának negyede közvetlenül Németországba irányul, a hozzáadott érték alapján pedig 17 százalékos a német kitettség. Ez utóbbi arány az Egyesült Államok irányába 8 százalék, így ez a két exportpiac hat legnagyobb mértékben a magyar gazdaság teljesítményére – fűzte hozzá.
A magyar gazdaság szoros integrációban van a német járműiparral, és az ázsiai akkumulátorgyártók megjelenésével tovább nőtt a gazdasági függés, mivel ezek a vállalatok nagyrészt a német autógyártóknak szállítanak.
A német autóipar is problémákkal küszködik, a három vezető gyártó kiszorul a kínai piacról, de már saját piacukon, az Európai Unióban is veszítenek piaci részesedésükből – fogalmazott.
Elmondta, hogy Magyarország közvetlen éves exportja az Egyesült Államokba mintegy 6,5 milliárd dollár, a re-exporton keresztül a közvetett kitettség azonban eléri a 10-11 milliárd dollárt, és a 15 százalékos új amerikai vámterhek elsősorban a járműipart és az akkumulátorgyártókat érintik.
Megjegyezte: a német üzleti hangulatindexek alakulása nagyobb pontossággal jelzi előre a magyar GDP várható alakulását, mint a hasonló magyar mutatók, ami szintén azt jelzi, mennyire erős ez a gazdasági kapcsolat.
A magyar gazdaságra kitérve elmondta, hogy a lakossági fogyasztás tartja pozitív tartományban a GDP-t idén, és a következő időszakban is ez lehet a növekedés hajtóereje. A beruházások nagy részben a kedvezőtlen külső környezet miatt estek, és fordulatra 2025 végétől lehet számítani, amit az új gyártói kapacitások, mint a BYD, a BMW, vagy a Mercedes támogatnak.
A lakossági fogyasztás idén jól teljesített, az adóbevételek a vártnál gyengébb gazdasági növekedés ellenére is a korábbi, magasabb GDP tervezet szintje körül alakulnak. Ugyanakkor a vállalati adófizetések elmaradtak a tervezettől, ami a vállalati szektor gyengébb teljesítményére utal. Ezt mutatja a hitelezésben látott aszimmetrikus növekedés is – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy amíg a háztartások hiteldinamikája erőteljes növekedést mutat, ezzel szemben a vállalati hitelezés éves szinten 2-4 százalékkal emelkedik.
