Beletörhet a keleti drónfalba az EU bicskája – máris jelentkezett egy komoly probléma
Még el sem készült, máris megosztja Európát a „drónfal”. A keleti tagállamok szerint ez az unió védelmi stratégiájának sarokköve, a déliek viszont attól tartanak, hogy minden pénz keletre megy – miközben a közös döntéshez minden tagállam beleegyezésére szükség van.
Az Európai Unió déli tagállamai attól tartanak, hogy a közös védelmi források teljes egészében a keleti szárny védelmére lesznek fordítva –erről Siim Tiidemann, az Észt Kormányiroda uniós ügyekért felelős igazgatója beszélt az Európai Politikai Közösség koppenhágai csúcstalálkozója után. Mint mondta, a tervezett európai drónfal nem fizikai akadály lesz, hanem egy többrétegű rendszer, amely a drónok észlelésére és elfogására szolgál. Ugyanakkor nem minden állam vezetője ért egyet ezzel a megoldással, és úgy tűnik, még messze a konszenzus.
„A fő téma az volt, hogy bár a keleti határunkat súlyosabban érintik az események, a drónfenyegetés valójában egész Európát érinti. A déli országok saját nézőpontjukat is megosztották. Sok szó esett az úgynevezett 360 fokos védelemről – vagyis arról, hogy minden európai országnak rendelkeznie kell drónfelderítési és -elhárítási képességgel. Ez az egyik aspektus. A harmadik kérdés természetesen a finanszírozás volt” – mondta Tiidemann.
Ebben a kérdésben az unió egyes déli tagállamai nem nézik jó szemmel, hogy a keleti országok kaphatnák a közös védelmi források túlnyomó részét – vagy akár egészét – Oroszország közelségére hivatkozva.
„Van egyfajta félelem, hogy a jövőben minden védelmi forrás kelet felé irányul majd, bár az is világos, hogy jelenleg onnan érkezik a legsúlyosabb fenyegetés, és ezek az incidensek egyre gyakoribbak. Az európai közös projektet valahol el kell kezdeni – és a leglogikusabb hely a keleti határ” – fogalmazott Tiidemann.
Noha az EU keleti szárnya valóban komoly határbiztonsági problémákkal küzd, az állam- és kormányfők szerint a döntés bonyolult, és fennáll a veszélye, hogy nem születik egyezség. Tiidemann, akit az ERR észt hírportál idézett, úgy nyilatkozott, az elhúzódás fő oka, hogy az Európai Tanácsban egyhangú döntésre van szükség, miközben a tagállamok érdekei különböznek.
