Könnyed tanulás, egyben komoly élmény az ötletes kvízkötet
Ön mennyire ismeri a Kárpát-medencét?
Ki gondolta volna, hogy egy műveltségi kérdéseket tartalmazó könyv végigolvasása nem az iskolai felelések vagy dolgozatok emlékét idézi, viszont felér egy művészeti, földrajzi és történelmi felfedezőúttal? A Poket zsebkönyvek sorozatban megjelent Kárpát-medencei kvízkötet pontosan ilyen kiadvány: hol könnyebb, hol nehezebb kérdéseivel a jelenlegi és a történelmi Magyarország irodalmi és művészeti szempontból fontos, érdekes helyeinek, tájainak alaposabb megismerésére hív. És nemcsak tudást ad, de inspirációt is: arra sarkall, hogy egységként kezeljük a térképet és az irodalmat, a várost és a verset, a múltat és a személyes élményt.
Ha valaki általános vagy középiskolás korában nem kedvelte az irodalomórákat, annak feltehetőleg nem az volt az elsődleges oka, hogy érthetetlennek vagy unalmasnak találta a kötelező olvasmányokat – hiszen bizonyára kézbe sem vette őket –, sokkal inkább az, hogy az oktatás túlzottan életrajzközpontú volt.
Az irodalom összeköt
Mi a jelentősége annak, hogy egy alkotó hol született, hol járt iskolába, kik voltak a szülei, a szerelmei, vagy hogy hány éves korában jelent meg az első kötete? Miért fontos mindez? Miért kell megtanulni? – ötlöttek fel legalább egyszer e kérdések valamennyi diákban. A Poket zsebkönyvek sorozatban megjelent Kárpát-medencei kvízkötet végigböngészése – egyebek mellett – a válasz megfogalmazásában is segíthet.
A kötet anyagának összeállítója, Juhász Anna irodalmár előszava szerint a könyvecske nem kisebb célt tűz maga elé, mint hogy
„közösen induljunk felfedezőútra, tudásunkat és kíváncsiságunkat megosztva együtt éljük át a magyar irodalom, történelem, művészet, kultúra felemelő, megrendítő, jelentős mozzanatait […]. Hiszünk abban, hogy az irodalom összeköt”
A mintegy 240 kvízkérdést tartalmazó, karcsú kötet három fő részből áll. Az elsőben a mai Magyarország két kiemelt helyszínéhez, a Balatonhoz és a fővároshoz kapcsolódó kvízkérdések szerepelnek. A másodikban a történelmi Magyarország egyes országrészeihez és városaihoz, no meg a szomszédos országokhoz köthetők.
A harmadikban azon írókra és költőkre vonatkozók, akikre idén okkal emlékezünk. Hiszen 200 éve született Jókai Mór (1825–1904); 125 éve született Márai Sándor (1900–1989); 120 éve született József Attila (1905–1937); és 100 éve született Nagy László (1925–1978). Úgyhogy az irodalomtörténetben kevéssé járatos olvasó számára alighanem ez az első érdekesség, amelyet a kötetből megtudhat: milyen sok évforduló köthető 2025-höz!
Ezek után lássuk, mit tartalmaznak az egyes fejezetek!
Balaton és Budapest
A Balatonról szóló rövid ismertetőből, valamint a magyar tengerrel kapcsolatos tudnivalókat firtató kérdésekből – és persze a rájuk adott válaszokból – kitűnik: Balatonfüred egyik irodalmi különlegessége Lipták Gábor író nyaralója volt, amely 1945-től kezdve sokáig irodalmi szalonként működött. Egy siófoki panzió – a Vitéz – meg azért vált híressé, mert az volt Karinthy Frigyes kedvenc helye. Itt látogatták meg íróbarátai – többek között Rejtő Jenő –, és itt érte a halál.
A fővárosra vonatkozó fejezetben olyan helytörténeti vonatkozású érdekességek szerepelnek, mint hogy
- Szerb Antal Budapesti kalauz marslakók számára című írása Óbudáról szól;
- hogy Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének szülőhelye a legendás New York Kávéház volt;
- vagy hogy „A Várban lakni világnézet” axióma Márai Sándor Válás Budán című regényében szerepel.
Erdély és Ausztria
A történelmi Magyarország országrészeit végigvevő kérdések sora az Erdélyre összpontosítókkal kezdődik. Egyebek mellett kiderül belőlük,
- ki volt az az egyetlen arisztokrata, akivel Petői Sándor jó viszonyt ápolt, és akinek koltói kastélyában a nászútját töltötte (Teleki Sándor);
- hogy a fiatal publicista, Ady Endre melyik városban találkozott 1902 októberében az erdélyi körúton lévő Jókai Mórral (Nagyváradon);
- hogy mi volt a farkaslakai születésű Tamási Áron eredeti neve (Tamás János).
A szomszédos Ausztriához kapcsolódó ismeretek között olyanok szerepelnek, mint például:
- a bécsi Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) kupolacsarnokának mennyezetét Munkácsy Mihály A reneszánsz apoteózisa című műve díszíti;
- a katonáskodó Petőfi Sándor 1840 tavaszán Grazban betegedett meg és esett ágynak;
- Lehár Ferenc a Bad Ischl-i Rózsa-villában komponálta a Luxemburg grófja című operettjét.
Délvidék, Felvidék és Horvátország
Ezek után a Vajdaságba érkezünk. A kérdések – egyebek mellett – a szabadkai születésű Kosztolányi Dezsőre és unokatestvérére, Csáth Gézára irányítják az olvasó figyelmét, de másra is kitérnek. Például: Szabó Magda melyik regényében ír Zenta városáról? (Für Elise.) Melyik – utóbb világhírűvé vált – magyar színész látta meg a napvilágot Lugoson? (Lugosi Béla, hát persze – ez beugratós volt!)
A Felvidékre kalauzoló kérdések között olyanok szerepelnek, mint hogy
- melyik híres magyar szabadságharcos hamvait őrzik a kassai dómban (II. Rákóczi Ferenc);
- melyik festő született az akkori Kisszebenben, majd lett patikussegéd ugyanitt (Csontváry Kosztka Tivadar);
- melyik zeneszerző végezte gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban (Bartók Béla)?
Aztán Horvátország következik, amelyet a múltban évszázadokig perszonálunió kötött össze Magyarországgal. Legkésőbb a kérdések nyomán kiderül,
- hogy az a híres irodalmi karakter, aki Kosztolányi Dezső egyik novellájában Abbáziába utazik, nem más, mint Esti Kornél;
- hogy Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye előszavának keltezésében szintén Abbázia szerepel;
- hogy a Gerbeaud családnak cukrászdája volt Fiumében;
- hogy Fiume kikötőjét az azt kiépítő, vasminiszterként is emlegetett Baross Gáborról nevezték el.
Likvidátorok és beugratósok
Talán az évfordulókhoz köthető kvízkérdések között szerepelnek a legnehezebbek. Jelen sorok írója történetesen tudja – hiszen személyesen szerezhetett élményeket róla –, hogy a nagy kereskedelmi tévécsatornák műveltségi elemeket is tartalmazó vetélkedőiben szereplő, legfogósabb kérdéseket likvidátorként emlegették a belső szlengben. Egy adásban legfeljebb egy likvidátor kérdés szerepelhetett.
Ebben a könyvben több is szerepel. Például:
- Hány évesen ment férjhez Hrúz Mária, és hány éves volt, amikor világra hozta Petőfi Sándort? (27, 32.)
- Hány éves volt Jókai Mór, amikor elvette második feleségét, a nála 54 évvel fiatalabb Nagy Bellát, és hány évig tartott a házasságuk? (74, 5.)
Persze, könnyebbek is akadnak. Például: pontosan mikor született Petőfi Sándor. (Nem lehet egyértelműen megmondani, mert csak a megkeresztelésének időpontját ismerjük: 1823. január 1.) Vagy: melyik rajzfilm készült Jókai Mór 1885-ös, A cigánybáró című műve nyomán? (Szaffi.)
A Kárpát-medencei kvízkötet tehát egyszerre szórakoztató és tartalmas – az irodalomban és a művészetben jártas emberek is találhatnak benne olyasmit, amivel addig nem voltak tisztában.
A legnagyobb érdeme azonban alighanem az – és ezzel válaszolunk a cikk elején szereplő felvetésre –, hogy ezen ismereteket nem egy-egy alkotó életrajzához, hanem alapvetően földrajzi helyekhez köti, így arra sarkallja a befogadót, hogy ne csak a tankönyvízű biográfiákban tanuljon meg tájékozódni, hanem a könyveken kívüli, úgynevezett való világban is.
E könyvecske tehát nyugodt szívvel ajánlható azoknak, akik szeretik a kultúrtörténeti érdekességeket, továbbá nyitottak arra, hogy az egyes országrészek és városok, valamint a magyar művészet összefüggéseit kutassák.
Asztalos Emese – Jablonszki Ilona – Telegdi-Kovács Zsuzsanna (szerk.): Kárpát-medencei kvízkötet. Poket Publishing, Budapest, 2025. 187 oldal, ára: 2500 forint.
