Mi történik a testünkkel, amikor szerelmesek vagyunk, és amikor összetörik a szívünk?

A szerelem nem csupán a szív ügye – a tudomány szerint az élet egyik alapvető szükséglete. Nemcsak boldogabbá, hanem egészségesebbé is tesz, sőt még a hosszú élethez is hozzájárulhat.

„A szerelem biológiai szükséglet, éppoly fontos a jólét szempontjából, mint a víz, az étel vagy a testmozgás” – mondja Stephanie Cacioppo, az Oregoni Egyetem idegtudósa, Wired for Love című könyvének szerzője.

Bár hajlamosak vagyunk a szívünket hibáztatni, a szerelem valójában az agyban születik meg. Az evolúció úgy alakította, hogy hormonokat termeljen, amikor vonzalmat, gyengédséget vagy kötődést élünk át. „Mivel a szerelem kulcsfontosságú az egészség, a jólét és a szaporodás szempontjából, nem bízhattuk a véletlenre” – magyarázza Sue Carter, az Indianai Kinsey Intézet biológusa.

A hormonok titkos tánca

A test és az agy között egy bonyolult vegyi kommunikáció zajlik. Ezeket az üzenetvivő anyagokat hormonoknak nevezzük, és az endokrin rendszer irányítja őket. A hormontermelés központja az agy érzelmekért felelős része, a limbikus rendszer – itt születnek a vonzalom, a vágy és a kötődés érzései.

„Ezek a hormonok segítenek abban, hogy egy pillantás után kapcsolatot akarjunk teremteni, legyőzzük a sebezhetőségtől való félelmet, és idővel úgy érezzük, megtaláltuk a lelki társunkat” – mondja Cynthia Kubu, a Cleveland Clinic neuropszichológusa.

A hét „szerelemhormon” – így működik a kémia a szívünk mögött

1. Oxitocin – a szeretet és bizalom hormonja

Az oxitocin a kötődés, a bizalom és az intimitás alapja. Akkor szabadul fel, amikor megérintünk valakit, beszélgetünk vele, vagy közös élményt élünk át.
„Az oxitocin növeli a kötődés, az elköteleződés és a bizalom érzését” – mondja Theresa Larkin, a Wollongongi Egyetem docense.
Ugyanakkor ennek a hormonnak van egy árnyoldala is: torzíthatja az emlékeinket a szeretett személyről, ami megmagyarázza, miért nehéz túllépni valakin.

2. Vazopresszin – a védelem és féltékenység vegyülete

A vazopresszin erősíti az izgalmat és a kötődést, de a féltékenység érzéséért is felelős lehet. „Az oxitocin és a vazopresszin egy dinamikus táncot járnak, amely megmutatja a szerelem örömeit és árnyoldalait is” – magyarázza Sue Carter.

3. Dopamin – a boldogság és eufória forrása

A dopamin a „jutalomhormon”, amely akkor szabadul fel, ha valami örömöt okoz – egy finom étel, egy csók vagy egy szenvedélyes ölelés.
„A dopamin felszabadulása olyan eufóriát okoz, mintha egy erős drogot használnánk” – magyarázza Larkin. Ezért érezzük azt, hogy a szerelem függőséget okoz.

4–5. Tesztoszteron és ösztrogén – a vágy motorjai

Ezek a nemihormonok felelősek a szexuális vonzalomért és a szenvedélyért. A dopamin jutalmazza az együttlétet, így alakul ki az a bonyolult kémiai láncolat, amely a vágy, az öröm és a kötődés érzelmeit összefonja.

6. Noradrenalin – a „pillangók a gyomorban” érzése

A noradrenalin gyorsítja a szívverést, fokozza az energiát és az izgalmat, amikor valakihez vonzódunk. Ez a hormon segíti az emlékek rögzítését is – ezért emlékszünk kristálytisztán az első találkozásokra.

7. Szerotonin – a megszállottság hormonja

A szerotonin szintje a szerelem korai szakaszában csökken, hasonlóan az obszesszív-kompulzív zavarban (OCD) szenvedőknél tapasztalt értékekhez.
„A szerelmesek és az OCD-sek hasonlítanak abban, hogy mindkettőre jellemző a megszállottság” – mondja Sandra Langeslag, a Missouri Egyetem idegtudósa.

A szerelem gyógyító ereje

Bármelyik hormon kerül is túlsúlyba, a szerelem valódi testi és lelki hatással bír. Csökkenti a stresszt, erősíti az immunrendszert, javítja a szív működését, és hozzájárul a hosszabb élethez.

„A szerelem rendkívül összetett jelenség, amely az agy minden részét megérinti, és titokzatos módon formálja életünket” – mondja Jacquie Olds, a Harvard Orvosi Kar pszichiátriai docense.

A szerelem tehát nem pusztán érzelem – biológiai erő, amely hajt, véd, megerősít, és néha őrületbe kerget minket.

Amikor bekapcsol a „szerelemhálózat”, az agy jutalmazó központjai aktiválódnak: hormonok, neurokémiai anyagok és természetes opioidok árasztják el a szervezetet, amelyek nemcsak boldogságérzetet okoznak, hanem segítik a test gyógyulását és a fájdalom feldolgozását is – magyarázza Stephanie Cacioppo idegtudós.

A szerelem jelenléte bizonyítottan számos pozitív hatással bír: csökkenti a stresszt, javítja az alvást, erősíti az immunrendszert, enyhíti a fájdalmat (a magasabb oxitocinszint például gyorsítja a sebgyógyulást), mérsékli a depressziót, fejleszti a problémamegoldó képességet, javítja a kognitív funkciókat, sőt, még az élettartamot is meghosszabbíthatja.

A biztonságos, szeretetteljes kapcsolatok – legyenek romantikusak vagy barátiak – olyan biológiai állapotokat hoznak létre, amelyek elősegítik a relaxációt, a növekedést és a regenerációt – teszi hozzá Sue Carter pszichobiológus. „Életünk során a szeretetkapcsolatok építése alapvető feltétele a jó egészségnek.”

Miért „vakít el” a szerelem?

A szerelem különböző szakaszai más-más hormonális hatásokkal járnak. A kutatások szerint egyes hormonok a kapcsolat elején, mások pedig a hosszú távú kötődés során dominálnak.

A kapcsolat kezdetén például a noradrenalin szintje emelkedik meg – ez az ismeretlen helyzetekben az agy „óvatos üzemmódját” kapcsolja be.

„A friss szerelem idején magas az adrenalin, amitől pillangók repkednek a gyomrunkban és hevesebben ver a szívünk. Ugyanakkor csökken az agy azon területeinek aktivitása, amelyek az ítéletalkotásért felelnek – ezért vagyunk gyakran ‘vakok’ a másik hibáira” – magyarázza Lucy Brown, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem neurológusa.

Ahogy a kapcsolat mélyül, és a kötődés erősödik, a dopamin által hajtott kezdeti szenvedélyt más hormonok veszik át.

„Az oxitocin sokkal fontosabb szerepet játszik a hosszú távú kapcsolatok fenntartásában” – mondja Brown. Ez a hormon a biztonság és a nyugalom érzését adja, miután elmúlnak a kezdeti bizonytalanságok és félelmek. Hasonló funkciót tölt be a vazopresszin is: elősegíti az elköteleződést, a hűséget és a védelmező magatartást.

Mi történik szakítás után?

Bár a szerelem hormonjai jótékony hatásúak, „megfizetjük az árát, amikor elveszítjük őket” – figyelmeztet Carter.

Egy szakítás után hirtelen megszűnik a boldogságot hozó hormonok – például a dopamin és az oxitocin – folyamatos áramlása, miközben megnő a stresszhormonok, például a kortizol és a noradrenalin szintje.

„Egy szakítás olyan, mint egy hirtelen megvonás – az agy szó szerint elvonási tüneteket él át” – mondja Olds pszichológus.

Ez nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is fájdalmas lehet. „A szakítás stresszreakciót vált ki, és az agy úgy érzékeli, mintha valódi fizikai fájdalom érné” – magyarázza Brown. Ilyenkor gyakori a sóvárgás is – hasonlóan ahhoz, mint amikor egy függő megvonási állapotba kerül.

„Az ember keresi azt, aki már nincs ott – azt a pozitív érzést, amit a szeretett személyhez társított” – teszi hozzá Cacioppo. Ez maga a szívfájdalom, vagyis a „megtört szív” jelensége.

Kubo kutató szerint ezek az érzelmi veszteségek testi tünetekben is megnyilvánulhatnak: étvágytalanság, testsúlyváltozás, alvászavar, szorongás vagy depresszió formájában.

Ha pedig valaki elveszíti élete párját, a hatás akár végzetes is lehet.

„Az oxitocin kulcsszerepet játszik a szövetek, különösen a szív védelmében” – magyarázza Carter. Ha ez a hormon hirtelen eltűnik, a szervezet stresszreakcióba kapcsol: megemelkedik a vérnyomás, felgyorsul a pulzus, nehezebbé válik a légzés.

Ez extrém esetben az úgynevezett megtört szív szindrómához vezethet, ami valóban szívrohamhoz hasonló tüneteket okoz. Egy 1960-as évekbeli brit kutatás például kimutatta, hogy a frissen megözvegyült férfiak 40%-kal nagyobb eséllyel haltak meg az első hat hónapban, mint az azonos korú, házas férfiak.

Hogyan gyógyulhat meg a szív?

A legrosszabb tünetek idővel enyhülnek, ahogy új kapcsolatok, baráti vagy családi kötelékek alakulnak ki.

„Amikor a társas kötelékek megszakadnak, az idegrendszernek időre van szüksége, hogy újra egyensúlyba kerüljön” – mondja Carter. „A veszteség fájdalmát talán mindig érezzük, de az új kapcsolatok segítenek begyógyítani a sebeket.”

A gyógyulást segíti az önmagunkról való gondoskodás is. „A nehéz első napok után érdemes olyan tevékenységeket keresni, amelyek csökkentik a stresszhormonokat és fokozzák a szeretethormonok termelődését” – tanácsolja Larkin.

Mit tehetünk a kapcsolatainkért?

Ha párkapcsolatban élünk, amelyből hiányzik a szenvedély vagy az intimitás, érdemes több minőségi időt tölteni a társunkkal, felidézni a közös emlékeket, dicsérni egymást, vagy egyszerűen ölelkezni – ezek mind fokozzák az oxitocin termelődését és erősítik a kötődést.

Ha éppen nincs párkapcsolatunk, a szeretet hormonjai akkor is aktiválhatók: közös időtöltéssel a családdal, barátokkal, természeti sétákkal vagy akár kedvenceink simogatásával.

A legfontosabb azonban, hogy ne zárkózzunk el. Az ember társas lény – a szeretet nem luxus, hanem biológiai szükséglet.

„A szeretet nem választható opció – ez az élet alapfeltétele” – foglalja össze Cacioppo.