Hegedűs Zsolt szerint sok magyar szülészet veszélyesen alacsony forgalmú.

Hirdetés

Mezőtúr, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Keszthely, Dombóvár, Pápa, Nagykanizsa és Ajka is a bezárás szélére sodródhat – derül ki Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusának szavaiból. Az ATV-ben úgy fogalmazott:
„El kell gondolkodni azon, hogy milyen osztályokat érdemes működtetni. Például egy szülészet, ha évente több száz szülés nem történik meg, az veszélyes, és betegbiztonsági szempontból nem fenntartható.”

Bár Hegedűs nem határozta meg pontosan, mi számítana bezárási küszöbnek, a NEAK 2024-es adatai alapján egyértelmű, mely intézmények kerülhetnek célkeresztbe.

Ezek a szülészetek vannak a legnagyobb veszélyben

200 szülés/év alatt – erősen fenyegetett kör:

Kapcsolódó cikkünk

  • Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet – 146 szülés
  • Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet – 182 szülés

200–299/év – fenyegetett kör:

  • Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház – 222 szülés
  • Keszthelyi Kórház – 264 szülés

300–399/év – határeset:

  • Dombóvári Szent Lukács Kórház – 340 szülés
  • Pápai Gróf Esterházy Kórház – 341 szülés
  • Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház – 377 szülés
  • Ajkai Magyar Imre Kórház – 398 szülés

Ha ezek közül valamelyik szülészeti osztály bezárna, a várandós nőknek 45–55 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi kórházig – például Balassagyarmatról Vácra vagy Salgótarjánra, Keszthelyről Zalaegerszegre, Pápáról Veszprémbe vagy Győrbe. Nagykanizsa esetében a legközelebbi opció Zalaegerszeg, de ha ott nincs hely, akár 80 kilométert is utazni kellene Kaposvárig.

Ez nemcsak időben és költségben, hanem érzelmileg is súlyos teher. A hosszabb út növeli annak kockázatát, hogy a szülés útközben történik meg, ráadásul ellehetetleníti a mindennapi látogatásokat, és komoly logisztikai kihívást jelent a családok számára.

A WHO nem ír elő szülésszám-küszöböt

A WHO irányelvei szerint nincs olyan előírás, amely meghatározná, hány szülés alatt válik egy osztály „bizonytalanná”. A nemzetközi szervezet inkább a személyzet képzettségét és a minőségi ellátást tartja elsődlegesnek.

Hegedűs érvelése azonban nem teljesen alaptalan: Franciaországban az 1990-es évektől kezdve hasonló indokkal zárták be vagy vonták össze a kisebb szülészeteket. 1998 és 2003 között az ország szülészeti egységeinek mintegy 20 százaléka szűnt meg.

Franciaország figyelmeztető példája

A francia Számvevőszék 2024-es jelentése szerint ma már bezárás fenyegeti azokat az osztályokat, amelyek évi 300 szülést sem érnek el, és mindössze 20 intézmény kapott felmentést. A helyzet odáig fajult, hogy a politikai vitákban felmerült a küszöb 1000 szülés/évre emelése – vagyis a rendszer a szuperkórházak felé tolódik el.

Magyar Péter és pártja szintén ilyen központosított, nagy kapacitású egészségügyi központokat tervez: 19 megye helyett mindössze hét ilyen szuperkórházat.

Magyarország előtt a francia út?

Ha Hegedűs Zsolt elképzelése megvalósul, a felsorolt nyolc magyar kórház szülészete jó eséllyel a megszűnők között lesz – és ez csupán a kezdet. A francia tapasztalat szerint a volumenalapú racionalizálás önmagát gerjesztő folyamat: minél több kórházat zárnak be, annál magasabbra kerül a „küszöb”, és egyre több intézmény kerül veszélybe.

A folyamat vége könnyen az lehet, amit a nyugati országokban már láthatunk: a közellátás fokozatos leépülése, miközben megjelennek a kisebb, családias, de fizetős magánklinikák.

A helyzet iróniája, hogy Hegedűs Zsolt maga is egy ilyen magánintézményben dolgozik – jól ismeri tehát azt a rendszert, amely felé most Magyarországot is elmozdítaná.