Nyílnak a brüsszeli pénzcsapok, ezúttal hazánkba is érkezik támogatás
Közel 50 millió eurós rendkívüli támogatásról döntött az Európai Bizottság, amelyből Magyarország több mint 10 millió eurót kap a tavaszi fagyok miatt bajba jutott gyümölcs- és zöldségtermesztők megsegítésére. A döntés sok gazdának jelenthet életmentő segítséget, miután a terméskiesések országszerte súlyos bevételkiesést okoztak.
Az Európai Bizottság a napokban egy javaslatot fogadott el, amelynek értelmében közel 50 millió eurót biztosít az agrártartalékból Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia gyümölcs-, dió- és zöldségtermesztő gazdálkodóinak támogatására- szúrta ki a Demokrata az Európai Bizottság honlapján.
Mint írják, az érintett tagállamok termelői az utóbbi időben jelentős károkat szenvedtek el kedvezőtlen időjárási események következtében.
A bizottság javaslata szerint a támogatásból 7,4 millió euró jut Bulgáriának, 10,8 millió euró Magyarországnak, 4,2 millió Lettországnak, 1,1 Litvániának, 14,8 millió Lengyelországnak és 11,5 millió euró pedig Romániának, amit az országok legfeljebb 200 százalékos mértékig kiegészíthetnek nemzeti forrásokból.
A hat tagállamban a késői fagyok, amelyeket sok esetben jégeső vagy heves esőzések követtek, a gyümölcs-, zöldség-, dió- és magtermesztés jelentős részét elpusztították.
2025 tavaszán Bulgáriában szokatlan időjárás alakult ki: februárban meleg volt, ami idő előtti virágzásra késztette a gyümölcsfákat. A márciusi és áprilisi hideg és fagy azonban sok ültetvényt elpusztított, különösen a mandula-, alma-, kajszi-, cseresznye-, őszibarack-, körte-, szilva- és diófákat. Lettországban az áprilisi meleg időjárást fagy és heves eső követte, ami tönkretette a gyümölcsfákat, bogyósokat, zöldségeket, valamint a magtermő növényeket – például a borsót, tököt és lent. Litvániában hasonló probléma jelentkezett: a korai meleg felgyorsította a növények fejlődését, de az áprilisi–májusi fagy súlyosan károsította az alma-, ribiszke-, bogyós-, cseresznye-, körte- és szilvatermést.
Magyarországon az áprilisi és májusi fagy szinte az egész országot érintette, komoly károkat okozva az alma-, kajszi-, cseresznye-, őszibarack-, körte- és birsalmaültetvényekben. Lengyelországban a hosszabb ideig tartó áprilisi–májusi fagyhullámokat erős jégesők követték, amelyek a bogyós gyümölcsökben, ribiszkében, meggyben és uborkában tettek kárt. Romániát szintén késői fagyok sújtották, amelyek a rügyeket és virágokat elfagyasztva súlyos terméskiesést okoztak a gyümölcstermelésben – áll az indoklásban.
A károsultaknak ráadásul nem kell évekig várni a pénzre, ugyani a támogatási kifizetéseket legkésőbb 2026. április 30-ig kell teljesíteni.
A jelenlegi Közös Agrárpolitika (2023–2027) keretében működő agrártartalék évente legalább 450 millió eurót biztosít a gazdálkodók számára, hogy segítséget nyújtson piaci zavarok vagy rendkívüli események esetén, amelyek a termelést vagy az értékesítést érintik.
A Bizottság legutóbbi egyszerűsítési javaslatai lehetővé teszik, hogy a KAP Stratégiai Tervek keretében válságtámogatásokat lehessen biztosítani a természeti katasztrófák által sújtott gazdáknak.
Erre alighanem hamarosan szükség is lesz, mivel a nyár is bőven tartogatott katasztrófákat, a hőség, az aszály és az árvizek 0,26 százalékos közvetlen csapást mértek az EU 2024-es gazdasági teljesítményére egy elemzés szerint. Bár a tanulmányt még nem lektorálták, az eredmények egy idén publikált akadémiai kutatás adataira épülnek, amely az időjárás és a gazdasági mutatók közötti összefüggéseket vizsgálta.
A legnagyobb károkat Ciprus, Görögország, Málta és Bulgária szenvedte el – mindegyikükben a 2024-es bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 1 százalékának megfelelő veszteséget okoztak a szélsőséges időjárási események. Őket további mediterrán országok, például Spanyolország, Olaszország és Portugália követték.
