Az ENSZ háromféle becslést készített Magyarország várható népességének alakulásáról. A pesszimista becslés szerint 2100-ra a lakosság száma 3,9 millióra csökken, az optimista 6,5 millióval számol, és van egy olyan is, amely szerint 10 millióra emelkedik az országban élők száma. Ez utóbbival azonban nem érdemes foglalkozni, ugyanis ebben az esetben az ENSZ hárommillió migráns befogadásával számol – erről beszélt Bogár László közgazdász a Háttérkép tematikus adásában.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A születésszám alakulása Magyarországon 1954-ben volt a legmagasabb, de ami igazán megdöbbentő, hogy 1962-re majdnem megfeleződött ez a szám – emlékeztetett Bogár László. A közgazdász szerint a Ratkó-korszak szülöttjei még a tradicionális mintákat követték, és közel annyi gyerekük született mint az előző nemzedéknek. 

Úgy látja, ha a mostani tendenciák nem változnak, akkor a 2030-as években kétszer annyian fognak meghalni, mint ahányan születnek. Biztató fejleménynek tartja, hogy a 2011-es mélypontról már elkezdett felfelé mozdulni a születések száma.

Bogár László szerint a kormánynak két feladata van, hogy ne a pesszimista jóslatok valósuljanak meg: egyrészt rá kell bírni szülésre azokat, akik eddig vártak vele, másrészt pedig fel kell készíteniük a következő nemzedéket.

Boros Imre még jobban jutalmazná a nagycsaládokat, hiszen akinek négy-öt gyermeke van, az „két-három lazsáló helyett előállítja a magyarokat”. Fontosak tartja azt is, hogy például több nyugdíjat kapjon az, aki több gyermeket nevelt fel.

Bayer Zsolt felidézte: ebbe az irányba tett lépés az, hogy ma már az, akinek két gyermeke van, alig adózik, akinek pedig ennél több, az pedig semmit.

A teljes adást erre a linkre kattintva nézhetik meg.