Bóka János: A vidék nem megoldandó probléma, hanem lehetőség és erőforrás
A falu és a vidék nem megoldandó probléma, hanem érték, lehetőség és erőforrás – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön, a témában tartott budapesti tanácskozáson.Bóka János a Századvég szervezte Vidék Konferencia 2025 elnevezésű rendezvényen tartott előadásában azt mondta: a vidék az előbbi nézőpontból valamilyen módon hozzájárulhat, hozzásegíthet az Európai Unió (EU) versenyképességi kihívásainak a kezeléséhez is. Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy a falvakat nem leépíteni, hanem építeni kell – emlékeztetett a miniszer, majd kijelentette: „Magyarországnak nagy hagyománya és erőforrása a falu”.
Elmondta, az európai kontinens gazdasági szerepe az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent a globális piacon. Ha az EU meg akarja őrizni jóléti modelljét és a társadalmi stabilitást, illetve az ahhoz kapcsolódó politikai stabilitást és cselekvőképességet, akkor elengedhetetlen, hogy új növekedési pályára álljon és visszaszerezze a gazdasági erejét – hívta fel a figyelmet Bóka János. Emlékeztetett: a versenyképességi válság gyökerei nem újkeletűek, legalább másfél-két évtizede tartó fokozatos folyamat eredménye az, amit ma tapasztalunk.
Mint kifejtette, statisztikailag először a 2000-es évek közepén vált kimutathatóvá a „versenyképességi szakadék, a versenyképességi olló növekedése” az EU és az Egyesült Államok, illetve Kína között. Ez egybeesett az EU nagy bővítésével, és a nyugat-európai társadalmakban ez a kettő valamilyen módon, „ nemcsak időben, hanem fokozatiság szempontjából is összekapcsolódott”. Ez indokolhatja azt a hosszú ideig tartó bővítési apátiát, ami önmagában és az EU számára egy kihagyott versenyképességi lehetőség – mondta.
Bóka János rámutatott: az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia-árat fizetnek mint Amerikában, földgáz esetében négyszeres az árkülönbség. Az uniós tőkepiac széttagolt, az innovációt gyakran túlzott szabályozás gátolja, és hiányzik az a vállalkozói bátorság, ami új technológiai óriásokat teremthetne – mondta a miniszter. Hozzátette a válságnak az egyik legaggasztóbb kísérőjelensége az európai demográfiai hanyatlás.
Ez nemcsak a szociális rendszereket terheli meg, hanem a gazdaság teljesítőképességét is, hiszen szűkül a munkaképes korú népesség, ezzel együtt a stratégiai iparágakban a szakképzett munkaerő aránya is – mutatott rá a politikus. Azt mondta, az EU „versenyképességi válságát csak átfogó, strukturális reformokkal és összehangolt európai szintű beavatkozással lehet kezelni”. Ezért javasolták a magyar uniós elnökség alatt 2024 novemberében egy új európai versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadását., amelyben tizenkét kulcsterületet azonosítottak – emlékeztetett.
A miniszter szerint ez talán az utolsó intézményciklus, amikor még van lehetőség arra, hogy egy meglehetősen ambiciózus menetrenddel, de a strukturális reformok elinduljanak. „Ha most sem sikerül ezen a területen áttörést elérni, azt hiszem Európa végképp lemarad a globális innovációs és ipari versenyben” – fogalmazott Bóka János.
Bóka János azt mondta: egy évvel a Budapesti Nyilatkozat elfogadása után azt látják, hogy a legtöbb területen a dokumentumhoz képest sem történt érdemi előrehaladás. Konkrét jogalkotási javaslat nem jelent meg, vagy csak rendkívül szűk körben és nem is elsősorban versenyképességi fókusszal – mutatott rá.
A miniszter a kohéziós politikáról szólva arról beszélt, hogy az nem csak egyszerűen működik, hanem eredményét tekintve mindeddig az EU legnagyobb és leghatékonyabb beruházási politikája volt, ami bizonyítottan képes nem csak a régiós felzárkóztatásra, hanem a regionális gazdaság élénkítésre és a térségek népességmegtartó erejének növelésére, még gazdasági válsághelyzetekben is. Ez szerinte versenyképességi kérdés is, és – mint kijelentette – „az EU versenyképességének erősítése nem lehetséges egy erős és hatékony kohéziós politika nélkül”.
Bóka János elmondta, szerinte alapvetően hibás az a politikai megközelítés, amely a versenyképességet és a regionális fejlesztést, illetve a kohéziós politikát egymással szembenálló kérdésnek tekinti, és a versenyképesség erősítését a kohéziós, vagy regionális fejlesztési források rovására kívánja megvalósítani.
Mint kifejtette, szerinte a kohéziós politika mellett kiemelt szerepet kap a közös agrárpolitika jövője is. Ugyanakkor – mint mondta – a következő hétéves költségvetési tervezés során a közös agrárpolitikának a helyzete megrendülni látszik. Az EU nem külön kezelné a vidékfejlesztést, hanem a közös agrárpolitikát a vidékfejlesztéssel együtt egységes alap alá vonná. Ez egyébként az önálló kohéziós politika és az önálló kohéziós alap megszűnését is jelentené – mutatott rá.
Bóka János kiemelte: a kormány minden lehetséges fórumon következetesen kiáll a különálló kétpilléres közös agrárpolitika megtartása mellett, mert „csak így biztosítható a fiatalok számára a mezőgazdasági pálya hosszútávú vonzereje és a vidéki térségek életképessége”.
A miniszter a területhez kapcsolódó kormányzati intézkedésekről szólva példaként említette, hogy több mint 40 ezren éltek a Falusi CSOK adta lehetőséggel, továbbá a felzárkózó települések programmal a 300 leghátrányosabb helyzetű település felemelkedését célozta a kormány – mutatott rá, kitérve arra is, hogy 2010-ben az ország 3144 településéből 326-on működött bölcsőde, ma ez a szám 1253.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt hívták életre a konferenciát, és az a cél vezérelte őket, hogy megmutassák: a vidék nem a múlt, hanem a jövő része. Olyan platrformot szerettek volna teremteni, ahol döntéshozók, a szakpolitikai szereplők, a kkv-k és nagyvállalatok, szolgáltatók és a lakosság egy térben találkozhassanak – tette hozzá.
