2017-ben közel háromszáz filmet forgattak Budapesten, és az interneten idén is sorra jelennek meg tudósítások arról, melyik világsztár hová tért be, hogyan érezte magát. A közelmúltban a Financial Times és a CNN Travel is vizsgálta a magyar főváros népszerűségének okait, aminek keretében a hazai filmipar bevétele 16 év alatt hússzorosára nőtt.

Edwin Heathcote építész-kritikus Miért játszik annyi más várost Budapest a mozivásznon? címmel írt cikket a Financial Timesban, és arra jutott, hogy többről van szó, mint a kedvezményes magyar adórendszerről vagy a hazai filmesek szakértelméről. Inkább a város egyedi atmoszférája és keverék építészete indokolja ezt. A szerző 1996-ban itt élt, és statiszta is volt az Evita forgatásán, szerinte Budapest egyike azoknak a századvégi városoknak, amelyek hasonlítanak más nagyvárosokra, Párizsra, Berlinre, de a hegyekből nézve akár Firenzére, sőt Budapest Moszkvává is képes válni bizonyos helyszíneken.

Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Vörös zsaruban és a Die Hard ötödik részében a főváros mindkét esetben Moszkva arcát öltötte magára, de volt Párizs az 1890-es években a Bel Ami című filmben, továbbá nácik által megszállt és jelenkori Párizs is, az utóbbi A kém című vígjátékban, ezenkívül második világháborús Berlin A csíkos pizsamás fiúban, hidegháborús Berlin a Kémjátszmában, Dan Brown Infernójában Firenze, a John Cusack főszereplésével készült A holló című filmben a XIX. századi Balti­more. Az Atomszőkében jelenkori Berlin, A rítusban Róma, A halál angyala című sorozatban az 1896-os, a Pokolfajzat 2-ben pedig a jelenkori New York, a Josephine Baker életében Casablanca, az Underworldben pedig disztópikus fantáziavilág. Nem beszélve a videoklipekről: Budapesten valósultak meg Katy Perry Firework című számának felvételei, a The Chemical Brothers The Boxer című száma és számtalan autóreklám.

Látvány és hangzás

Budapestnek a szerző szerint megvan az az előnye, hogy ismeretlen: a legtöbb ember nem járt itt, vagy ha igen, csak rövid időre. Emellett pedig olyan időszakban épült, amikor más városok példáját követhette, ráadásul nagyon rövid idő alatt: az 1890-es években Chicago után a második leggyorsabban épülő város volt a világon. Ezt aztán követte a két háború között egy réteg modernizmus, egy nehezebb réteg szocialista realizmus, majd egy sivár, de tartós késő modernizmus.

Mindehhez alkalmanként hozzáad a magyar nyelv különleges hangulata is. A szerző felemlegeti azt a legendás magyar szöveget a Ridley Scott rendezte Szárnyas fejvadászból – többek között egy nem szalonképes magyar kifejezésről van szó, a lovak egyik testrészéről –, ami egyébként a színésznek, a részben magyar felmenőkkel is rendelkező Edward James Olmosnak köszönhető. Ezután az itt forgatott második részbe, a Denis Villeneuve rendezte Szárnyas fejvadász 2049-be már tervezetten, több alkalommal írtak magyar szöveget. Igaz, ezt a hazai szinkronban nem hallani, miután a filmben szereplő társadalom legszegényebb rétege beszéli ezt a sajátos keveréknyelvet, amit különleges hangzású szavakkal töltöttek fel, valójában azonban ezt a magyar szavak visszafelé mondásával alkották meg.

A Szárnyas fejvadász második része esetében a szerző szerint azzal, hogy Budapest Los Angeles arcát ölti magára – egy olyan metropoliszét, amely számos másik város másolásával jött létre, majd a modern kor jelképeként inspirálta a posztmodernizmust és az újonnan épülő nagyvárosokat –, a magyar főváros lényegében véve maga a város mint fogalom esszenciáját jeleníti meg. Megjelenésének leggyakoribb elemei: az épületek rusztikusan tagolt alapjai; a hámló vakolat és nagy, századvégi műemlékek, drámai lépcsők közé rekedt kopott, árnyékos udvarok; a szocialista éra lecsupaszított modernitása és a széles sugárutak együtt egy olyan várost alkotnak, amelynek nem kell koherensnek lennie, mivel minden egyes eleme külön szikrát gyújt a képzeletünkben.

A fejlődés és megtorpanás értékei

– Egy város életében nagyon rövid idő, 20-30 év alatt épültek fel azok a homogén formációk, amelyek Budapest súlypontját adják, és ezek a mai napig meghatározzák a városképet – mondja Millisits Máté, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke. – Nálunk ezek egységesen megmaradtak, szemben azokkal a városokkal, amelyek fejlesztése aztán folytatódott és nem rekedt meg. A filmesek számára ez kincsesbányát jelent. A pályaudvarokra is jellemző, hogy nagyjából egész Európában ugyanakkor alakult ki a vasúthálózat, hasonló stílusú épületekkel. Ezek megvannak máshol is, de részben modernizálták őket. Épp a napokban maszkírozták a Nyugati pályaudvart a zürichi vasútállomássá egy filmhez, ugyanis a svájci épület autentikus csarnoka áll, de már nem tölti be eredeti funkcióját, tehát a belső tereiben nem tudnak leforgatni odaillő jeleneteket.

Viszont a Budapesten kialakult filmes infrastruktúra és szakértelem, illetve az alacsonyabb költségvetés okán az utóbbi időben már nemcsak régi városok, esetleg historizáló és futurista építészeti elemeket ötvöző sci-fik megjelenítésére alkalmas a magyar főváros, hanem olyan, modern látványvilágú, jövőben játszódó filmeknek is helyet tud adni, mint Ridley Scott Mentőexpedíciója. A produkció választásának oka elsősorban az volt, hogy az etyeki Korda-stúdióban van a világ egyik legnagyobb és legmagasabb műterme: a hatemeletnyi helyen például a marsi jelenetek miatt négyezer tonna homokot szórtak szét. A Bálna belső tere ugyanakkor kiváló főhadiszállása lett a NASA-nak – kívülről pedig az etyeki stúdió jellegzetes kapuja alkotta a bejáratát –, a Müpa adta a Kínai Nemzeti Űrügynökség épületét, a Hungexpo a sugárhajtási laboratóriumot. Matt Damon a film végén a Margitszigeten üldögél egy űrhajósokat képző akadémia épülete előtti parkban, sőt, a budaörsi városháza is szerepet kapott a filmben.

Bevétel és reklám

2017-ben összesen 285 produkció forgott Magyarországon, és több mint kétezer, közterületen végzett forgatásra vonatkozó kérelem érkezett be a Magyar Nemzeti Filmalaphoz tartozó Filmforgatási Helyszínek Irodájához. Idén július közepéig 1003. Ebből tavaly 130 vidéki és 1877 budapesti volt, idén pedig 78 vidéki és 925 budapesti. A fővárosban a legkeresettebb helyszínek az Andrássy út, a Szabadság tér, a Szent István-bazilika, a Feneketlen-tó, a Villányi út, a Döbrentei tér, a Várkert Bazár és környéke. A film­alap a hatósági bejelentések és kérelmek intézésének ellenértékeként igazgatási szolgáltatási díjat számít fel, ez tavaly 45,6 millió forint bevételt jelentett, idén pedig 19 millió forintot.

Magának a közterület-használatnak a díja világörökségi területeken négyzetméterenként kétezer forint naponta, Budapest turisztikai szempontból kiemelt területein nyolcszáz, vidéken kétszáz forint. Ez a közterületek tulajdonosának, illetve a vagyon kezelését végző szervnek, jellemzően a települési önkormányzatoknak a bevétele. A Világgazdaság összesítéséből kiderül, Budapest bruttó 272 millió forintot szedett be ebből 2017-ben, idén júliusig pedig 88 millió forintot.

A Magyar Nemzeti Filmalap tavalyi elemzése szerint Magyarországon európai szinten kiemelkedően magas a film­ipar hozzájárulása a GDP-hez, 16 év alatt a filmipar teljes bevétele több mint hússzorosára nőtt. Minden magyarországi filmes produkciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevételt generál, és a GDP-t 3240 forinttal növeli. Egymilliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti, a tágabb értelemben vett filmipari foglalkoztatottság mintegy 10 ezer fő. Ráadásul idén a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra növelték a filmszakmai közvetett támogatás, vagyis az adókedvezmény mértékét. Ennek célja, hogy a magyar filmipar megőrizze vezető pozícióját, miután akadnak kihívói, leginkább Írország és Csehország.

Budapest népszerűségét pedig tovább fokozza, hogy az itt forgató sztárok jól érzik magukat, és ezt meg is osztják a világgal. Például idén a Gemini Man című film forgatására érkezett Will Smith, aki az operaház tetején is pózolt, felmászott a Lánchídra, apák napi videót forgatott a Gresham-palota előtt, és arról is tudósított egy videóban, hogy megnézte a Frida Kahlo-kiállítást.

Korábban bejárta az internetet a Ryan Goslingról a GQ magazin számára készült fotósorozat, a képeken a Gellért fürdőben, a Centrál kávéház előtt és a szállodai szobájában pózol a miliőnek megfelelő öltözetben és kalapban, illetve Jimmy Kimmel éjszakai talkshow-jában elmondta, hogy csodálatos helynek tartja Budapestet. Harrison Ford a Szárnyas fejvadász 2 forgatása alkalmával járta be a fél országot biciklijével, mindenkivel szívesen fotózkodva. Jeremy Irons pedig a Jennifer Lawrence főszereplésével készülő Vörös veréb című kémthrillert forgatta Magyarországon tavaly, amikor beült a Kincsem díszbemutatójára. Ő már sokadszorra jár nálunk, vannak olyan kávézók és vendéglátóhelyek, ahol szinte ismerősként üdvözlik.

A CNN Travel nemrég bemutatta Budapest tíz forgatási helyszínét, és megállapították, hogy Magyarország 2010-től az egyik legbefolyásosabb szereplőjévé vált az európai filmiparnak, mióta Andy Vajna filmügyi kormánybiztosként tevékenykedik.