öbb mint hétezer új katona csatlakozott egy év alatt a Magyar Honvédség területvédelmi tartalékos rendszeréhez. Mi motiválja őket, és hogyan fér össze a civil élet a katonai fegyelemmel? Két fiatal őrvezető mesélt a döntésük hátteréről.

Hirdetés

A haza védelme – személyes ügy

Fotó: ShutterStock / Bumble Dee

Bő egy év alatt több mint hétezer fővel nőtt a területvédelmi tartalékosok száma a Magyar Honvédségben. A frissen belépők között fiatalok és idősebbek, diákok és dolgozók egyaránt megtalálhatók. Sneff Botond és Hottó Patrik őrvezetők arról meséltek, miért döntöttek úgy, hogy civil életük mellett katonai szolgálatot is vállalnak.

Egészen különleges érzés volt, amikor először meneteltünk egyenruhában, harcászati felszereléssel. Attól a pillanattól fogva tudtam, hogy nekem itt a helyem – idézte fel Sneff Botond, a Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred tizennyolc éves őrvezetője.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a rendszerváltás óta nem tapasztaltak ekkora érdeklődést: egyre többen érzik személyes ügyüknek a haza védelmét.

A fegyelem és az összetartás ereje

Sneff Botond elmondta, hogy már gyerekkora óta vonzotta a katonai hivatás. Édesapja gyakran mesélt neki a seregben szerzett élményeiről, amelyek mély nyomot hagytak benne.

A rend és a fegyelem, a bajtársi összetartás és a kalandos történetek is hozzátartoznak ehhez az életformához – ezek számomra rendkívül vonzó értékek – hangsúlyozta.

A fiatal őrvezető részt vett az Adaptive Hussars 2025 hadgyakorlaton is, ahol a Black Swan művelet során a sármelléki repülőteret őrizte. Ez az élmény csak tovább mélyítette az elhivatottságát.

Amit meg kellett szoknom, az az éjszakai szolgálat volt. Ezeken a holtpontokon a társak jelenléte, a velük való összetartás segített átlendülni – mesélte.

A tartalékos szolgálat szerinte kiváló lehetőség azoknak, akik civil foglalkozásuk mellett is szeretnének tenni a hazájukért. – Az ember itt önismeretet gyakorolhat, felmérheti teherbírását, és egy erőt képviselő, tiszteletre méltó közösség tagja lehet – tette hozzá.

Katonai célok, civil egyensúly

Sneff Botond nem áll meg itt: a középiskola elvégzése után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szeretne jelentkezni, később pedig a légierőnél szolgálna. – Az egyik legfontosabb célom, hogy felkészült és elkötelezett katonaként szolgáljak a haderőben – mondta határozottan.

A honvédség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területvédelmi tartalékos szolgálat nemcsak a fiataloknak, hanem a dolgozó felnőtteknek is kiváló lehetőség.

Rugalmas szolgálat a dolgozóknak

Ezt Hottó Patrik őrvezető is megerősítette, aki harmincévesen, főállású dolgozóként csatlakozott a tartalékosokhoz. – Már középiskolás koromban is vonzott a honvédség, de csak most jött el az ideje, hogy belevágjak – idézte fel.

A tartalékos rendszer éppen azok számára ideális, akik a munkájukat nem tudják teljesen félretenni. A kiképzés modulrendszerű, és akár hétvégén is teljesíthető, így a civil élet és a katonai szolgálat jól összeegyeztethető.

A kiképzés legélvezetesebb része számomra a harcászat volt – amikor kint, terepen, éles helyzethez hasonló körülmények között kellett helytállnunk – mesélte. Hozzátette, hogy a bajtársi közösség összetartása legalább olyan fontos, mint a fizikai felkészültség.

Ha valaki már elgondolkodott a csatlakozáson, ne habozzon lépni a hazája védelme érdekében. Ez kiváló lehetőség, és rengeteg gyakorlati tudást is ad. Csak azt sajnálom, hogy nem kezdtem korábban – mondta mosolyogva.

Anyagi elismerés és ösztöndíjak

A Magyar Honvédség nemcsak erkölcsi, hanem anyagi megbecsülést is kínál a tartalékosoknak. A „Szeretem, megvédem!” kampány keretében új, vonzó ajánlati csomagot vezettek be:

  • Évi bruttó 600 ezer forint juttatás (azaz havi 50 ezer forint az alapkiképzés után),
  • 150 ezer forintos szerződéskötési díj,
  • 500 ezer forintos ajánlási bónusz, ha valaki új tagot toboroz, aki sikeresen elvégzi a kiképzést.

A felsőoktatásban tanulók havi 160 ezer, a szakképzésben résztvevők pedig 110 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak a szolgálat vállalása mellett.