Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A résztvevők önbevalláson alapuló kérdőívekben jelezték mentális egészségükkel kapcsolatos tüneteiket és üdítőfogyasztásukat, a bélrendszeri összefüggéseket pedig székletminták mikrobiom-elemzésével vizsgálták. A frankfurti egyetemi klinika kutatója, Sharmili Edwin Thanarajah úgy fogalmazott, hogy „az üdítőfogyasztás együttjárt a depresszió diagnózisával és a tünetek súlyosságával is”. A kapcsolatot a kutatók egy Eggerthella nevű baktériummal magyarázzák: ennek magasabb szintjét korábban gyulladással és depresszióval hozták összefüggésbe, és a mostani mintákban is gyakrabban találták meg.

Táplálkozástudományi szakértők szerint a cukros üdítők kedvezőtlenül alakíthatják a bélflórát. Trista Best dietetikus úgy fogalmazott, hogy a szénsavas, cukros italok „táplálják a káros baktériumokat és akadályozzák a hasznos mikrobák sokféleségét”, irritálhatják a bélfalat, és idővel gyulladást, puffadást okozhatnak. Amikor túl sok cukor jut a bélbe, az olyan baktériumok, mint az Eggerthella, elszaporodhatnak, felborítva a mikroorganizmusok egyensúlyát. Az így kialakuló gyulladás pedig nem feltétlen marad a bélben: a szervezet más részeire és az agyműködésre is hatással lehet, befolyásolva a hangulatot és akár a szerotonin-háztartást is. Állatkísérletekben az Eggerthella a bélrendszer és az agy egészségét támogató vegyületek – köztük a szerotonin előanyaga, a triptofán – szintjét is csökkentette.

A „jó” baktériumok ezzel szemben rostban gazdag étrend mellett fejlődnek, gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek, és védik a bélfal épségét. Best szerint probiotikumokkal is támogatható a bélflóra, ami a hangulat stabilitására is kedvezően hathat. A kutatók emlékeztettek: a cukros üdítőkről régóta ismert, hogy összefüggnek az elhízással, a cukorbetegséggel és a szív-érrendszeri problémákkal, a mentális egészségre gyakorolt hatásuk azonban csak most kezd körvonalazódni. Korábbi vizsgálatok ugyanakkor már arra mutattak, hogy a túlzott cukorfogyasztás gyulladást indíthat el, ami az agyban történő kémiai folyamatokra is kihat.

A szakértők azonban óvatosságra intenek az ok-okozat kimondásával kapcsolatban: a mostani eredmények nem bizonyítják, hogy a szénsavas üdítők közvetlenül depressziót okoznak. Thanarajah szerint „látható a korreláció”, de az is elképzelhető, hogy a depresszió növeli az üdítőfogyasztást – vagy fordítva. Azt azonban láthatóan senki nem kérdőjelezi meg, hogy az ilyesfajta italok fogyasztásának csökkentése biztosan nem árt: a kutató úgy fogalmazott, hogy ha kevesebb üdítőt iszunk, a „nagy hatással van az anyagcsere- és a mentális egészségre is”.

A szerzők szerint már a mérsékelt üdítőfogyasztás – napi egy-két cukros ital – is hozzájárulhat a mentális egészség romlásához hosszabb távon, ezért oktatási és közpolitikai lépésekre lenne szükség annak visszaszorítására, különösen a gyermekek és tinédzserek körében. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az üdítőitalok világszerte a hozzáadott cukor egyik fő forrásai napi rendszeres fogyasztásuk pedig összefügg az elhízással, a cukorbetegséggel és a zsírmáj-betegség kialakulásával is.