Hány megapixeles az emberi szem?
Nem kamera, hanem élő videófeldolgozó rendszer.
Vajon hány megapixeles az emberi szem – és miért nem lehet egyszerűen összehasonlítani egy digitális fényképezőgéppel?
A technológiai fejlődés korában szinte mindennap újabb megapixelcsodákat ígérnek a gyártók. De míg egy fényképezőgép egyetlen gombnyomással rögzít egy statikus képet, addig a látásunk egy folyamatos, dinamikus és bonyolult folyamat.
A szemünk nem pillanatképet készít, hanem másodpercenként többször is „letapogatja” a környezetet. Ezeket a gyors, akaratlan szemmozgásokat szakkádoknak nevezzük. Az agy ezeket a képtöredékeket valós időben dolgozza fel, és egy egységes, stabil, folyamatos látvánnyá fűzi össze – mintha egy élő videó streamet néznénk, amit az agy szerkeszt.
A látás igazi csodája az agyban történik
A digitális kamerák szenzorain a pixelek egyenletesen helyezkednek el, a retinánkon viszont ez korántsem így van. A fovea centralis, vagyis a sárgafolt az a terület, ahol a színes látásért és a részletekért felelős csapok sűrűn helyezkednek el. Ide fókuszálunk, amikor olvasunk, arcokat vizsgálunk, vagy precíz feladatot végzünk.
A látómezőnk szélein ezzel szemben a pálcikák vannak többségben – ők érzékelik a mozgást és a gyenge fényt, de kevésbé részletgazdag képet adnak. Az agy zseniális módon egyesíti ezt a kétféle információt: a fovea éles képét „belesimítja” a periféria homályosabb, de mozgékony látványába.
A szem tehát csupán a „hardver”, amely gyűjti a fényt. A „szoftver” az agyban dolgozik. A vizuális kéreg kitölti a vakfoltot, kijavítja a lencsehibákat, stabilizálja a képet, és valós időben értelmezi a látottakat. Két szemünk enyhén eltérő képeiből az agy végül háromdimenziós, mélységgel rendelkező világot alkot.
Mennyi az annyi?
A tudomány mégis megpróbálta számszerűsíteni, mire képes az emberi látás. Dr. Roger N. Clark, bolygókutató és digitális képalkotási szakértő szerint, ha az agy által összeállított teljes látványt tekintjük, a szemünk „felbontása” akár 576 megapixel is lehet.
A számítást a látásélességre alapozta – ez azt méri, mekkora részleteket tudunk megkülönböztetni. Egy egészséges ember 0,5–1 szögperces részleteket lát, de Clark a kivételes, 0,3 szögperces élességgel számolt.
120 fokos látómezőt alapul véve a matematikai végeredmény lenyűgöző: 24 000 × 24 000 képpont, vagyis 576 millió pixel – ennyire „éles” az agyunk által felépített kép.
Ez a szám persze elméleti, hiszen a látás nem egyetlen pillanatfelvétel. Az agy a szemmozgások során folyamatosan gyűjti és egyesíti az információkat. Ha csak a fovea központi részét vennénk figyelembe, az éleslátás területe csupán 7–8 megapixelnek felelne meg. Az agy azonban ebből a kis ablakból alkotja meg az 576 megapixeles illúziót.
A látás, amit a technológia még nem tud utánozni
A megapixeleken túl a szemünk olyan képességekkel rendelkezik, amelyekkel a legfejlettebb kamerák sem tudnak versenyezni.
Elképesztő dinamikatartomány: A szem képes érzékelni a részleteket egy sötét szobában és a vakító napsütésben is.
Egyedülálló színlátás: Az agyunk alkalmazkodik a fényviszonyokhoz, és finom színkülönbségeket is képes érzékelni, amit egy gép még nem tud utánozni.
Villámgyors fókuszváltás: A szem automatikusan élesít a közelre és távolra lévő tárgyakra, miközben az agy mélységérzetet teremt.
A természet legfejlettebb optikája
A kérdésre tehát, hogy hány megapixeles az emberi szem, a válasz: elméletileg 576 megapixel. De ez csak egy gondolatkísérlet, amely érzékelteti, milyen döbbenetes mennyiségű vizuális adatot dolgozunk fel másodpercenként.
A valóságban a látás nem pusztán biológia, hanem a szem, a retina és az agy tökéletes együttműködése. Egy dinamikus, intelligens rendszer, amelyet a mai technológia még meg sem tud közelíteni.
Ezért ahelyett, hogy a természet ellen versenyeznénk megapixelekben, érdemesebb inkább csodálni – és óvni – ezt a páratlan ajándékot.
Vigyázzunk a szemünk világára!
