Az a hagyományos szövetségi rendszer, amelyik pártpolitikai alapokon működött, megváltozott, és manapság a globalizáció egyes jelenségeihez, így a migrációhoz való viszony határozza meg – mondta az Európai Idő adásában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata, archív

Fotó: MTI/Vermes Tibor

Az Európai Unióban vannak hagyományosan erős szövetségi rendszerek, ilyen a német-francia tengely – fogalmazott a szakértő. Franciaországnak mindig volt egy erős szövetségi rendszere a déli periféria irányába, míg Németország azért lobbizott, hogy kelet felé sikerüljön bővíteni. De ott van az északi államok kooperációja vagy a Benelux államok együttműködése – tette hozzá. Ugyanakkor újabb szövetségi rendszerek zárkóznak fel ezek mögé, példaként a visegrádi négyeket hozta fel a szakértő.

A migrációs válság katalizátorként hatott az együttműködésükre, amely azonban már túlmutat a migrációs politikán – folytatta. Ahhoz, hogy alternatív javaslatokat fogalmazzanak meg, további szövetségeseket kell keresniük kelet felé, Románia, Bulgária, vagy Horvátország irányába.

Korábban a szövetségesi rendszer alapja volt, hogy milyen színezetű kormánya van egy országnak, de ma jellemzően a pragmatikum szintjén kötnek ad-hoc szövetséget egymással az országok aktuálpolitikai szempontok alapján.

Kovács István szerint a következő évek legnagyobb kérdése, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió, és itt az lesz az érdekes, hogy melyik elképzelés milyen szövetségesi rendszert tud felsorakoztatni maga mögé. Újra előkerülhetnek a tradicionális szövetségi rendszerek, mint az észak-dél, vagy kelet-nyugat megosztása – hangsúlyozta.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!