Az Európai Uniónak (EU) meg kellene hoznia egy fontos döntést: fel kellene gyorsítania a bővítési folyamatot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten kedden.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter hivatalában fogadta Tudor Ulianovschit, a Moldovai Köztársaság külügy- és európai integrációs miniszterét. Egyeztetésüket követően a felek sajtónyilvános előadást tartottak Magyarország nagyköveteinek az őszi misszióvezetői értekezlet keretében.

Beszédében Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány álláspontja szerint az EU akkor tud hosszú távon újra versenyképes lenni, ha képes nem csupán a napi problémákkal foglalkozni, hanem túltekint a horizonton, stratégiai kérdésekben is értelmes döntéseket hoz. Azt mondta, hogy komoly kihívásokkal néz szembe az unió, hiszen a máig megoldatlan migrációs válság párhuzamos társadalmakat, és minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséget hozott létre a kontinensen. „Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: nem csökkennie, hanem növekednie kellene az uniós tagországok számának. Ezzel szemben 2019 lesz az első olyan év, amikor – a britek kilépésével – kisebb lesz a közösség.

Ezt a folyamatot gyorsan meg kell fordítani – szögezte le. Ráadásul, Nagy-Britannia képviseli a közösség gazdasági teljesítményének egyhetedét, vagyis nem tesz jót a távozása – hangsúlyozta. Magyarország továbbra is az integráció felgyorsítását szorgalmazza, aminek egyik eszköze a keleti partnerség programjának szorosabbra fűzése. Szijjártó Péter a program egyik „éllovasának” nevezte Moldovát, amellyel vízumliberalizációs megállapodást kötött az EU. A magyar külpolitika néhány sarokpontját bemutatva hangsúlyozta: az unió komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a máig megoldatlan migrációs válság párhuzamos társadalmakat, és minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséget hozott létre a kontinensen.

Felidézte a magyar álláspontot: a bevándorlókat nem szétosztani kell a tagországok között, hanem meg kell állítani az illegális bevándorlást, az illegálisan a kontinensen tartózkodókat vissza kell küldeni. Szijjártó Péter szavai szerint az Ukrajnában zajló küzdelem alapvetően nehezítette meg az EU kapcsolatát a keleti szomszédsággal. Arról is beszélt, hogy világkereskedelmi háború kezd kibontakozni, így most mindennél fontosabb Európa keleti és nyugati felének együttműködése a kölcsönös tisztelet talaján állva. Ha a keleti államok stabilak, segíteni tudnak megakadályozni a terrorizmus alapjául szolgáló ideológiák továbbterjedését, de az európai energiabiztonság is elképzelhetetlen a keleti partnerség nélkül – sorolta.

Felidézte, hogy Moldovát, annak választási rendszerét sok bírálat érte az elmúlt időszakban, ugyanakkor utalt arra, hogy megkérdőjelezhető a kritikák megalapozottsága. Magyarország soha nem ad kéretlen tanácsokat más államoknak, nem mondja meg, milyen törvényeket kellene hozniuk, mert ez az ő döntésük, amit a magyarok tiszteletben tartanak – szögezte le. A kormány külpolitikájának általános sarokköve a tisztelet elvárása, egyúttal annak adása. Ha viszont valaki segítséget kér, akkor Magyarország lépéseket tesz, mint ahogyan a nyugat-balkáni államok EU-s integrációjának ügyét is felkarolta – folytatta.

Szijjártó Péter kijelentette: nem tartják helyesnek, hogy az unió késlelteti a 100 millió eurós makrofinanszírozási támogatás kifizetését Moldovának. Közölte, hogy dinamikusan bővült a magyar-moldovai kereskedelmi forgalom: tavaly 8 százalékkal, 115 millió dollárra nőtt. A magyar gyógyszer-, hús- és bőripar egyik fontos exportcélpontja Moldova – sorolta. A tárcavezető bejelentette, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet együttműködési megállapodást kötött a moldovai külügyminisztériummal.

Tudor Ulianovschi felidézte, hogy Moldova elfogadta a szabadkereskedelmi megállapodást, illetve a vízummentességet az EU-val, évek óta dolgozik tehát a társulási szerződés megvalósításán, együttműködik az unióval. Az európai integráció számukra nem végcél, hanem eszköz arra, hogy jobbá tegyék az országukat – hangoztatta. Moldovának nehéz volt az utóbbi időszak, válságintézkedéseket kellett hozni, de a lehető legkényelmesebb életmódot szerették volna biztosítani az állampolgáraiknak – jelentette ki. Közölte, hogy most 4 százalékos a gazdasági növekedés, jövőre pedig 5 százalékosra számítanak. Így megfelelőnek nevezte az irányt. Tavaly több mint hatvanezer munkahelyet teremtettek, valamint javították az üzleti környezetet – jegyezte meg.

Tudor Ulianovschi megköszönte a közelmúltban kapott magyar támogatást az ENSZ Közgyűlésében: a szervezet elfogadta az arról szóló határozatot, hogy a külföldi erőknek teljesen és feltétel nélkül ki kell vonulniuk Moldovából. „Magyarország ismételten a történelem jó oldalán áll” – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy jobban kell együttműködni a NATO-val. A moldovai miniszter arról is beszélt: nagyra becsülik, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) prioritásként kezelték a közelmúltban a keleti partnerség támogatását.

Nagyköveti kérdésekre reagálva Szijjártó Péter értelmetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság a nemrég publikált bővítési menetrendjében 2025-öt szabta meg első lehetséges csatlakozási dátumként a nyugat-balkáni országoknak. Radikálisan fel kellene gyorsítani a folyamatot – nyomatékosította. Szintén kérdésekre felelve Tudor Ulianovschi közölte, hogy kiváló az együttműködés Moldova és Ukrajna között, de Oroszországgal is normális politikai-gazdasági kapcsolatokat szeretnének.