Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Elemzők szerint a kereskedők kivárnak, és a tényleges hatást figyelik. Az UBS nyersanyagpiaci szakértője úgy fogalmazott, hogy „mindenki arra kíváncsi, mekkora lesz a szankciók tényleges befolyása”, ugyanakkor emlékeztetett: korábban hasonló intézkedések „csak átmeneti fennakadást” okoztak. A közeli lejáratok jelenleg drágábbak a távolabbiaknál, ez pedig jellemzően akkor történik meg, amikor a piac a közvetlen kínálat szűkösségét érzékeli.

Piaci források szerint a kínai állami finomítók rövid távon felfüggesztették az orosz szállítmányok vásárlását, Indiában pedig – amely a tengeri orosz kőolaj legnagyobb vásárlója – érdemi visszafogás jöhet az importban. A Rystad Energy egyik alelnöke úgy értékelt, hogy „különösen az indiai export kerülhet veszélybe”, míg a kínai hatás „visszafogottabb” lehet a beszerzési források diverzifikációja és a készletszint miatt.

A kuvaiti olajminiszter jelezte, hogy az OPEC termelésnöveléssel kész pótolni az esetleges hiányt. Washington közölte, hogy szükség esetén további lépésekre is kész, miközben Vlagyimir Putyin „ellenséges lépésnek” nevezte a szankciókat, és azt mondta, azok nem rengetik meg érdemben az orosz gazdaságot. London már a múlt héten célkeresztbe állította a Rosznyeftyet és a Lukoilt, az Európai Unió pedig a 19. szankciós csomagban tiltotta meg a cseppfolyósított orosz földgáz behozatalát, és két kínai finomítót, valamint a PetroChina hongkongi partnercégét is felvette a szankciós listára.

2024-ben az Egyesült Államok után Oroszország volt a világ második legnagyobb nyersolaj-kitermelője, így minden, az orosz exportot érintő intézkedés különösen érzékenyen érinti a piacot. A befektetők mindeközben a jövő heti Trump–Hszi találkozót is figyelik, abban bízva, hogy enyhülhetnek a két nagyhatalom közötti kereskedelmi feszültségek és a kölcsönös megtorló lépések.

(forrás)