Finn miniszterelnök: nem menekültek érkeztek

A finn miniszterelnök szerint azok többsége, akik 2015-ben, a migránsválság csúcspontján Európába érkeztek, a jobb anyagi lehetőségek miatt indultak el a kontinensre, és nem menekültek voltak.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A finn közszolgálati YLE-nek adott hétvégi interjújában Juha Sipilä a chemnitzi eseményekre reagálva újra aláhúzta, hogy azok okozzák „az Európában jelenleg meglévő feszültségeket”, akik 2015-ben és 2016-ban azután érkeztek, hogy Angela Merkel német kancellár felrúgta a dublini egyezményt. 

„Amitől olyan nehéz ez a helyzet, az nem más, mint az, hogy ezek az emberek gazdasági okokból vannak folyamatos mozgásban – és nem azért, mert háború vagy üldöztetés elől menekülnek” – jelentette ki Sipilä, amelyre a finn baloldal hatalmas felzúdulása volt a válasz.

„Rendkívül problémás, ha olyan miniszterelnökünk van, aki azzal legitimálja a szélsőjobb által elkövetett rasszista erőszakot, hogy azt mondja, annak oka a ‘kontrollálatlan bevándorlás’” – nyilatkozta a Baloldali Összefogás alelnöke, Veronika Honkasalo. A politikus hozzátette, Sipilä „igazolni próbálja a rasszizmust”.

A nyitott határok mellett ágáló civil szervezetek (NGO), köztük a Save the Children, a miniszterelnök állításait hamisnak bélyegezték. Erna Bodström „bevándorlási kutató” azt állítja, az Európai Unióban 2016-ban és 2017-ben beadott menekültkérelmek nagyjából felét elfogadták.

Emma Kari, a Zöld Liga képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, vonja vissza a migránsok beáramlásával kapcsolatos állítását, hozzátéve, hogy reményei szerint Sipilä „véletlenül” közölt hamis információt a „menedékkérőkről”.

„Az effajta kijelentések gyűlöletet szülnek sebezhető emberek ellen, és ebből következően egyenesen felelőtlenek, ha egy miniszterelnök teszi őket. Ezért elengedhetetlen, hogy Sipilä helyesbítse nyilatkozatát” – írta a politikus a Twitteren.

Sipilä azonban ahelyett, hogy visszavonta volna állításait, egy blogbejegyzésben azt írta, minden oka megvan rá, hogy ráirányítsa a figyelmet a gazdasági bevándorlók azon sokaságára, akik menekültnek adják ki magukat. Hozzátette, hogy míg szívéhez közel áll a másokon való segítés, a menekültügyi rendszernek mégis az az elsődleges feladata, hogy a legnagyobb bajban lévőknek nyújtson támogatást. 

Bár szerinte a bevándorlókból álló közösségek „gazdagítják” a finn kultúrát, és hazájának felelőssége van a menekültek megsegítésében, azonban „tény, hogy azoknak a többsége, akik 2015-ben és a migránsválság idején érkeztek Finnországba”, nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján menekültnek lehetne őket nevezni. A Finn Bevándorlási Hivatal adatai szerint az országba 2015 és 2017 között érkezettek nagyjából egyharmadának menedékkérelmét fogadták el.

„Az Európába érkezettek nagyjából 44 százalékának menedékkérelmét fogadták el. Vagyis a többségüknek nem volt alapja arra, hogy Európában menekültként oltalmat kapjanak” – emelte ki bejegyzésében Sipilä, aki 2015-ben még arra kérte a finn polgárokat, hogy mutassanak szolidaritást a harmadik világból érkező bevándorlókkal szemben.