Sargentini szoros szavazási eredményre számít

Szoros szavazásra számít az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló különjelentés összeállítója, Judith Sargentini.

Fotó: YouTube.com (képernyőkép)

A holland zöldpárti jelentéstevő csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén azt mondta, hogy képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért a jelentés megállapításaival, azonban a pártpolitika „közbeszólhat”.

Az EP illetékes bizottságában nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein, bíróságok ítéletein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét – jelentette ki.

Sargentini kiemelte, hogy a nyáron számos újabb aggasztó fejlemény történt Magyarországon, „nem látszik semmilyen jele a visszatérésnek a normális demokratikus működéshez”, amihez mindenekelőtt meg kellene érteni, a demokrácia nem arról szól, hogy a „győztes mindent visz”.

„Nagyon szomorú, ami folyik, a magyarok jobbat érdemelnének” – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy az ügy az egész Európai Uniót érinti.

Sargentini hangsúlyozta: szoros szavazás várható, mert az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség.

Mint mondta, ehhez elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása, azonban a pártpolitika „közbeszólhat”, még akkor is, ha tapasztalata szerint alapvetően mindenki egyetértett a jelentés megállapításaival, akivel beszélt. A képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mégis hány néppárti politikus voksolhat majd igennel, de aláhúzta, hogy ezúttal a tartózkodás is nem szavazatnak számít.

Kérdésre válaszolva Sargentini elmondta, hogy a különbség Magyarország és Lengyelország között az, hogy előbbi „két lépést tesz előre, egyet hátra”, utóbbi viszont teljes sebességgel halad előre az uniós bírálatok és eljárások dacára. 

Emellett az is magyarázza, hogy az Európai Bizottság miért kizárólag Varsóval szemben indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, hogy a magyar kormánypárt tagja az EPP-nek, márpedig a brüsszeli testületnek sok néppárti tagja van – tette hozzá.

„Szomorú, hogy az Európai Parlamentnek kellett lépnie” – mondta a jelentéstevő, problémásnak nevezve, hogy ez az eljárás az egyetlen módszer ilyen helyzetekben.

Az EP várhatóan jövő kedden Orbán Viktor részvételével vitázik, majd szerdán szavaz a magyar különjelentésről, amely szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt a hetes cikk szerinti eljárás megindítása Magyarországgal szemben.

Az atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindításának szakemberek szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége van. Ha az EP megszavazza, akkor a tagországok kormányait tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.