Elbukott Baranyi őrült javaslata, nem neveznek el Navalnijról metróállomást
Amikor 2019-ben Ferencváros megnyerte magának Baranyi Krisztinát, a terézvárosiak nem sejthették, hogy hat év múlva a polgármester asszony odáig terjeszkedik, hogy náluk is átnevezősdibe kezdjen. Baranyi Krisztina azt szerette volna, ha Budapest első metrójának Bajza utca nevű állomását átnevezik.
Az M1-es metró Bajza utca állomásának bűne, hogy Oroszország nagykövetségének közelében helyezkedik el. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt színeiben a Fővárosi Közgyűlésben is politizáló Baranyi Krisztina mindössze hat év alatt olyannyira rendbe tette a IX. kerületet, hogy kinőtte azt és új vizekre talált evezni.
Előterjesztése értelmében a Bajza utca állomás neve Bajza utca – Navalnij-emlékmű lett volna, utalva az állomásnál kialakított, emlékműnek aligha nevezhető, a metróállomás bejárata korlátjához erősített tákolmányra, amely Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikusnak hivatott emléket állítani.
Az előterjesztőt a Közlekedési, Klímavédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén Várady Zoltán (MKKP) képviselte, aki gyengébbnél gyengébb érveket hozott a műemléki védettségű metróállomás átnevezésére. Példaként hozta Baranyi Krisztina korábbi magánakcióját, a Ferencváros szélén található teljesen jelentéktelen mellékutcák átnevezését (pl. Ujgur mártírok útjára, Szabad Hongkong utcára); valamint azokat a metróállomásokat, amelyek nem a keresztutcáról vannak elnevezve (például Stadionok – Várady vajon mennyire jár ritkán a külső kerületekben, hogy nem tudja, azt az állomást bő tíz éve Puskás Ferenc Stadionnak hívják? – a szerk.).

Dományi Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a Bajza utca állomást 1896 óta hívják így, emellett rövid és tömör az elnevezés. A Podmaniczky Mozgalom delegáltja ellenérvként még hozzátette, a kisföldalatti műemlék, azaz az átnevezés engedélyköteles beavatkozás lenne, ami bonyolítaná a folyamatot.
A nullaszázalékos Párbeszéd tagja, a bizottság üléseiről rendre hiányzó Barabás Richárd a tőle megszokott átéléssel érvelt a budapesti békecsúcs ellen felszólalásában, Vlagyimir Putyint tömeggyilkosnak és háborús bűnösnek nevezve.
Vitézy Dávid bizottsági elnök rámutatott arra, hogy ha a metróállomások neveit elkezdenék a politikai kiállás eszközeivé és morális kérdéssé tenni, „akkor ennek soha nem lesz vége”. A Podmaniczky Mozgalom elnöke szerint ha ez bekövetkezik, a végén Budapest metrótérképe úgy fog kinézni, mint egy Facebook-oldal. „A metróállomások nevei állandóságot képviselnek” – tette hozzá.
A BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese, Bodor Ádám elmondta, mi mindennel járna a Bajza utcai metróállomás átnevezése, például cserélni kellene az állomás csempéjét is.
A Budapesti Közlekedési Központ 10-20 millió forintra becsülte az átnevezés költségét.

A bizottság végül 3 igen, 3 nem, 3 tartózkodás mellett nem támogatta az előterjesztést. Igennel szavazott Barabás Richárd, Várady Zoltán és a IV. kerület DK-s polgármestere, Déri Tibor. A javaslatot leszavazta Vitézy Dávid, Dományi Bálint és a fideszes Papp Tibor. A három tiszás delegált tartózkodott (Magyar Péter atyáskodása nélkül még ebben sem dönthetnek? – a szerk.), két további bizottsági tag pedig nem volt jelen.
Fidesz: Ez vörös vonal
Papp Tibor, a javaslat ellen szavazó fideszes bizottsági tag a közösségi oldalán azt írta, szerinte ez vörös vonal. „A közterületek átnevezése kerületi, fővárosi hatáskör és egy sor jogszabálynak kell megfelelni.”
„A megálló-átnevezés viszont fenntartói hatáskör. Ha ide beengedjük a politikát, akkor holnaptól egy sor állomás kaphatna új nevet attól függően, hogy milyen színezetű a fenntartó”
– indokolta elutasító szavazatát. Papp Tibor felidézte, Baranyi Krisztina korábban már a Fudan Egyetem elleni tiltakozásaként is számos utcát nevezett át. A fideszes bizottsági tag is felhozta ellenérvként az 1-es villamos egyik megállójának nevét, amely szintén indokolatlan hosszúságú, ez a „Ferencváros vasútállomás – Málenkij Robot Emlékhely”.
Vitézy Dávid: A metróállomások elnevezése nem üzenőfüzet
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője közösségi oldalán úgy kommentálta a bizottsági döntést, hogy
„rövid távú politikai akciók keretében nem szabad állomások neveit módosítani – olyan precedens lenne ez, aminek nehéz lenne megálljt parancsolni utána, és szép lassan egy poltikai adok-kapok hadmezeje lenne a kampányban, hogy melyik állomást épp milyen aktuális politikai szimbolikus vita mentén nevezzük át.”
A kisföldalatti állomása műemlék, sőt a világörökség része – tette hozzá Vitézy. „Az állomás neve a történelmünk része – immár több mint egy évszázada. „A metróállomások elnevezése nem politikai üzenőfüzet, nem egy Facebook-oldal profilképe, amit havonta cserélgetni lehet aktuálpolitikai események tükrében.”
A bizottság ülése itt nézhető vissza, a kérdéses rész 4:49:40-től látható:
Vajon hány ukrán élet menekült volna meg, ha sikerül átnevezni a metróállomást? A kérdés költői.
