Magyar Péter szövetségesei állnak a sorkötelezettség bevezetése mögött
Magasabb fokozatba kapcsoltak az európai államok a védelmi képességeik növelését célzó intézkedésekkel, amelyekkel nem csupán a fegyverzetet fejlesztik, hanem a hadseregeik létszámát is bővítik. A háborús készülődés több országban is a kötelező katonai szolgálat visszaállításával, illetve – ott, ahol jelenleg is érvényben van a sorozás – a szabályozás kiterjesztésével jár – olvasható a Magyar Nemzet elemzésében. A napilap annak járt utána, hogy az érintett uniós tagállamokban milyen politikai erők állnak a közelmúltban született döntések, valamint a jövőben esedékes tervek mögött, amelyekkel a sorkötelezettség bármely formáját már visszaállították, vagy éppen erre készülnek.
Horvátországban néhány nappal ezelőtt határozott a parlament a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről, idén meg is kapják a behívót a 19. életévüket betöltött fiatalok, akiknek 2026-ban megkezdik a kiképzését. A javaslatot a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű párt terjesztette a törvényhozás elé. A HDZ a legnagyobb jobbközép, konzervatív-keresztényszociális formáció Horvátországban, az uniós szinten pedig az Európai Néppárt (EPP) tagszervezete.
Lettországban már 2023-ban döntöttek a sorkötelezettség visszaállításáról, itt az Új Egység (JV) nevű jobbközép párt indítványozta a szükséges törvényi változtatásokat. Ez a tömörülés nyerte a legutóbbi, 2024-es európai parlamenti választást Lettországban és szintén a Manfred Weber vezette Európai Néppárthoz tartoznak, tehát a horvát HDZ-vel megegyezően a balti államban is Magyar Péterék, vagyis a Tisza „testvérpártja” állt a háborús készülődés élére.
Ez a megállapítás igaz Lengyelországra is, hiszen Donald Tusk miniszterelnök pártja, a Polgári Platform (PO) az élharcosa a sorkatonai szolgálat fokozatos bevezetésének. Természetesen a PO is az EPP egyik meghatározó tagszervezete, amely a Tisza Párt választási győzelmét tartja kívánatosnak. Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy budapesti összejövetelen beszélt arról, hogy szorosan együttműködnek a Donald Tusk-féle varsói vezetéssel, és külön csapat dolgozik azon, hogy Magyar Péterék felhasználhassák a lengyel tapasztalatokat Magyarországon is a konzervatív kormányzattal szemben.
A német koalíciós kormány is gőzerővel dolgozik a Bundeswehr megerősítésén, amelynek létszáma a jelenlegi hivatásos állománnyal nem elegendő. A szövetségi védelmi miniszter, Boris Pistorius célja, hogy 2029-re nyolcvanezer új katonát toborozzanak, ezzel erősítve az ország védelmi képességét. Ugyanakkor egyre élénkebb vita zajlik a sorkatonaság visszaállításáról és a katonai szolgálat szabályozásáról szóló új törvényjavaslatról, ami 2026-tól fokozatosan visszaállítaná a sorkötelezettséget. A koalíciós kormány legerősebb pártja a CDU–CSU, amely az Európai Néppártban is döntő befolyással bír, Magyar Péter brüsszeli főnöke, Manfred Weber is a CSU politikusa.
Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában a háborúpárti elit koalíciós kormányai szintén tervezik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, de az ingatag belpolitikai helyzet miatt egyelőre elhalasztották a döntést.
