Digitalizálódó igazságszolgáltatás Magyarországon
Képernyőre költöző bíráskodás
A technikai fejlődés alapjaiban változtatja meg a magyar bíróságok és az ügyvédek munkáját, ami a jogalkotót is lépéskényszerbe hozta. Januártól így bizonyos feltételek esetén mód lesz a bírósági tárgyalások online követésére. Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia teljesen új dimenzióba helyezheti az ügyvédek munkáját.
Az online tárgyalás, a hallgatóság online jelenlétének a lehetővé tétele tulajdonképpen üdvözlendő, vélekedik Vikor Áron ügyvéd. Tapasztalatai szerint már az is javítja a bírák jogkövetését, ha nem csak a felek, illetve egy-egy ügyvéd van jelen. Nem véletlen, hogy a rutinos peres ügyvédek, ha az ügyfél kifizeti, eleve párosával mennek tárgyalásra, és hallgatóságként még gyakornokot is beültetnek.
A cél az átláthatóság
A kormány az igazságügyi reformcsomag részeként tette lehetővé a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, hogy átláthatóbbak legyenek az eljárások, és könnyebb legyen a törvényesség társadalmi ellenőrzése. Az online hallgatóságként való részvétel feltétele az erre a célra létrehozott felületen történő regisztráció, követve a digitális állampolgársági törvény rendelkezéseit.
A januártól hatályba lépő jogszabály szerint ahogy a tárgyalóteremben, úgy az online térben sem szabad kép- és hangfelvételt készíteni. Aki megszegi, büntetőjogi következményekkel kell hogy számoljon. Létszámhatár a digitális tárgyaláson is van, bebocsátást az első száz regisztráló nyer, a felsőoktatási intézmények jogi vagy államtudományi karainak hallgatóit, oktatóit és kutatóit pedig elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg. Ám ki is zárhatnak valakit, amennyiben jelenléte a bizonyítás eredményességének befolyásolására alkalmas lehet. Ez úgy derül ki, hogy a peres felek a tárgyalás megkezdése előtt kérhetik az online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését.
Fenti garanciális kérdések megvalósítása persze számos problémát vet fel. Az Országos Bírói Tanács szerint az online nyilvánosság mellett elvész a tárgyalás méltósága, a hallgatóság feletti közvetlen bírói kontroll. A tárgyalás az online résztvevők számára színházi közvetítéssé válik, amelyben a tárgyalóteremben munkájukat végző bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyvédek és nem utolsósorban a jogkereső felek, a tanúk, a szakértők leszek a színészek.
A nyilvánosság kockázatai
Az Országos Bírói Tanács a bírósági tárgyalás online nyilvánosságának bevezetését büntetőeljárás esetében kifejezetten problémásnak tartja. Szerintük a tervezett szabályozás „a büntetőeljárás időszerűsége” ellen hat, továbbá súlyosan veszélyezteti a bizonyítás sikerét, így az eljárás eredményességét. Ami az előzetes regisztrációt illeti, szerintük a szabályozás nem számol a visszaélés azon egyszerű módjával, hogy a regisztrált online hallgatóval együtt szinte korlátlan számú nem regisztrált, tehát ismeretlen személyazonosságú személy (akár a büntetőeljárásban még ki nem hallgatott terhelt vagy tanú) is részt vehet a tárgyaláson, súlyosan veszélyeztetve a bizonyítás és a büntetőeljárás sikerét.
Molnár Gergely Péter ügyvéd szerint a rendszer kockázatai mind polgári, mind büntetőügyekben jelentősek. A tanúk befolyásolásának veszélye a különös figyelmet kapó ügyekben hatványozottan fennáll. A lehetőség, hogy egy jövőbeli tanú otthonról, kényelmesen felkészüljön a korábban elhangzott vallomásokból, alááshatja az igazság felderítésére irányuló bizonyítási eljárást. Noha a felvételkészítés tilos, technikailag szinte lehetetlen megakadályozni, hogy valaki a képernyőjéről egy másik eszközzel meg ne tegye. Továbbá egy nyilvános tárgyaláson is elhangozhatnak kényes üzleti adatok vagy magánéleti részletek, amelyeknek az ellenőrizetlen terjedése komoly károkat okozhat.
Az amerikai jogrendszert részben az esküdtszék, részben pedig a jelentős számú hallgatóság miatt gyakran jellemzi a teátrális stílus, míg a magyar polgári joggyakorlattól hagyományosan idegen a színpadias pereskedés. A perek szereplői – bírák és ügyvédek – viselkedését azonban óhatatlanul befolyásolja, ha tudják, hogy hallgatóság figyeli őket. Felmerül a kérdés, hogy az online figyelők állandó jelenléte változást hoz-e ilyen téren itthon is. Elképzelhető, hogy a jövőben a jogi képviselők a szigorúan vett jogi érvelés mellett nagyobb súlyt fektetnek majd a meggyőző előadásmódra, hogy ne csak a bíróságot, hanem a láthatatlan közönséget is megnyerjék.
Molnár Gergely Péter ügyvéd szerint az online tárgyalási nyilvánosság bevezetése a magyar igazságszolgáltatás digitalizációjának egyik fontos mérföldköve. A modern, a XXI. század elvárásainak megfelelő, nyitott és átlátható jogállamtól nem teljesen idegen ez a lépés. Mégis elengedhetetlen, hogy a jogalkalmazó bíróságok a gyakorlatban a lehető legkörültekintőbben éljenek a törvény által biztosított garanciális szabályokkal, hogy az új lehetőségek mellett a potenciális kockázatokat is hatékonyan kezeljék.
Terjed az MI
Az online tárgyalások mellett a hazai ügyvédséget a mesterséges intelligencia várható hatásai érdeklik leginkább. Vikor Áron ügyvéd a Demokratának kifejtette: már léteznek kifejezetten jogi munkára specializált MI-modellek, de Magyarországon ezekhez legfeljebb a legnagyobb ügyvédi irodáknak van hozzáférésük, egy hétköznapi ügyvéd inkább az általános modellekhez juthat hozzá.
Bár a mesterséges intelligencia aligha fogja elvenni az ügyvédek munkáját, az tény, hogy az MI hasonló információs és módszertani robbanást hozott magával, mint annak idején a számítógép elterjedése, majd alig másfél évtizedre rá az általános internethasználat.
A jog világában nem elég egyszerűen hozzáférni az információhoz. Megértéséhez, alkalmazásához olyan alapok kellenek, amiket a jogi végzettség ad meg. Az MI gyorsít, könnyít, de végső soron egy embernek kell az adott jogi tanács helytállóságáért felelnie. Bármennyi is a szabadon keringő jogi információ, a jogászi munka során az egyik kihívás éppen a „zaj” kiszűrése. Sok jogszabály jelentése nem érthető háttérismeretek nélkül, és még ha kellő pénzt invesztálunk is jogi szakkönyvtárunk létrehozásába és bővítésébe, akkor sem találunk mindenre választ a szakirodalomban. Néha egy-egy mondat tartalmának megértéséhez végig kell menni nem csupán a vonatkozó bírósági határozatokon, de vissza kell követni a jogszabályt az eredetéig, amibe beletartozik az akár évtizedekkel ezelőtt meghozott jogszabály eredeti indokolásának a vizsgálata, a jogszabály szövegén azóta történt módosításoknak a visszafejtése és a módosítások indokolásainak elolvasása… És sokszor még így is maradnak kérdések.
Egy-egy válasz megtalálása gyakran még így is a munka kisebbik része, mert ezt követően többnapnyi kutatás, hatóságokkal, specialistákkal való konzultáció is szükséges lehet az egyéb lehetőségek kizárásához. Ezt a kutatást és elemzést az MI extrém módon felgyorsíthatja és megkönnyítheti, és mélykutatással akár kész, kidolgozott választ is kaphatunk. De még a legmegbízhatóbb MI alkalmazásával is csapdába sétálhatunk, ha alapos ellenőrzés nélkül fogadjuk el az eredményt.
Az MI tehát önmagában nem tesz senkit jó szakemberré. Aki viszont birtokában van a szükséges szakmai tudásnak, és mesterséges intelligenciát tudatosan használja, ugrásszerűen fejlesztheti saját képességeit, miközben munkájának minősége és gyorsasága is jelentősen javul, azaz kvázi szuperügyvéddé válik. Az MI használata nem csökkenti a felelősséget, sőt, még inkább előtérbe helyezi az emberi szakértelem és döntés fontosságát, hiszen végső soron nem a gép, hanem az ember fog felelni az ügyfeleinek adott tanács megalapozottságáért.
