Kilőtt a forint
A forint stabilizálódása folytatódott az elmúlt héten, az árfolyam többször is benézett 388 alá az euróval szemben, amivel az idei csúcsát közelítette meg. A szakértők szerint ebben a Varga Mihály vezette magyar jegybank szigorú monetáris politikája és a folyó fizetési mérleg többlete játszik meghatározó szerepet, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatdöntései is jelentősen befolyásolták a hét folyamatait. Jerome Powell amerikai jegybankelnök bejelentése, hogy korántsem biztos a decemberi kamatvágás, ugyan dollármozgásokat indított el, de a forint ezt viszonylag stabilan vészelte át.A forint árfolyama minimálisan erősödött, a hét legnagyobb részében 390 alatt maradt az euróval szemben. Az árfolyam 390-es szintről indított hétfőn, majd már aznap 388,5-ig erősödött, kedden pedig benézett 388 alá is, bár tartósan nem tudott ott maradni, de kicsivel a 388-as szint fölött zárta a kereskedést. A héten még az év eleji csúcsnak számító 387,4-es értéket is megközelítette.
A dollárral szemben is hasonló volt a helyzet. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője szerint a hazai fizetőeszköz egy teljes kört írt le: hétfő reggel még 335,5 forintot kellett fizetni egy dollárért, szerda délutánra 332,5-ig erősödött a forint, de a Fed kamatdöntésére elkezdett erősödni az amerikai deviza, így péntekre ismét 335,5 forintnál állt az árfolyam, majd a 356-os szint környékén fejezte be a kereskedést.
Powell bejelentése meglepte a piacokat
A hét legfontosabb eseményei a Fed és az EKB kamatdöntő ülései voltak. Az Index megkérdezte a szakértőket, hogyan hatottak ezek a döntések a forintra, Regős Gábor kiemelte: a Fed döntésében nem volt meglepetés, a kamatsávot 25 bázisponttal csökkentették, de Jerome Powell a vártnál szigorúbb hangnemet ütött meg.
A Gránit Alapkezelő vezető elemzője elmondta: a piaci várakozásokkal szemben messze nem vehető biztosra a decemberi kamatvágás, tekintettel az inflációs folyamatokra.
Rodic Ádám részletezte: a Fed októberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,75–4,00 százalékra mérséklődött. A döntés megfelelt a várakozásoknak, a piacok is beárazták az újabb lazító lépést. Powell azonban a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az idei utolsó kamatdöntő ülésen egyáltalán nem biztos, hogy kamatot vág a Fed, mivel a bizottság tagjainak véleménye nem egységes a jövőbeli lépést illetően.
A nagyobb megosztottságra és a héjább hangvételű üzenetre a dollár erősödést mutatott az euróval szemben. A piaci árazások is jelentősen mérséklődtek: 90 százalék helyett már csak 70 százalékos valószínűséggel áraznak kamatvágást decemberre. Az Európai Központi Bank csütörtöki döntése ezzel szemben nem okozott meglepetést – a Kormányzótanács a várakozásoknak megfelelően 2,00 százalékon hagyta a betéti rátát, árulta el az Indexnek Rodic.
A héten megjelent gyenge GDP-adatokra meglepő módon nem mutatott érdemi reakciót a forint. Regős Gábor szerint csütörtök délután még egy kis gyengülés következett be egy újabb dollárerősödés miatt, de ezek a mozgások nem voltak jelentősek, az árfolyam az euróval szemben 389 alatt tudott maradni.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője részletezte: csütörtökön jelent meg a harmadik negyedéves GDP előzetes adatsora, amely a várt alatt alakult. A második negyedévhez képest stagnált a hazai gazdaság, míg éves bázison – a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően – 0,6 százalékos volt a növekedés. A szolgáltatások támogatták, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a növekedést, de a kedvezőtlen adat sem okozott érdemi kilengést a forint árfolyamában.
Rodic Ádám hozzátette, hogy a hét elején az eurót erősítette, hogy a német IFO üzleti hangulatindexe pozitív meglepetést okozott, mivel 87,7 pontról 88,4 pontra emelkedett a mutató, meghaladva a konszenzus várakozásait.
A monetáris politika és a fizetési mérleg támasztja a forintot
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi állhat a forint stabilitása mögött. Regős Gábor szerint „a forint korábbinál nagyobb stabilitásában és némi erősödésében egyértelmű szerepet játszik a monetáris politika, amely figyelmet fordít a pénzpiaci stabilitásra is”. Hozzátette:
a forint árfolyamát továbbra is a szigorú monetáris politika és a folyó fizetési mérleg többlete határozza meg
– ezen tényezők eredményeként tudott az elmúlt hónapokban stabilizálódni, illetve némileg erősödni a forint árfolyama.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne érkezhetnének a forint szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen hírek a jövő héten is. Regős Gábor kiemelte: továbbra is leginkább az orosz–ukrán háború fejleményeit, az energiabeszerzés kérdését, valamint a vámháború eseményeit érdemes figyelni.
A forint árfolyamát érdemben tudja befolyásolni az euró-dollár árfolyam alakulása is – itt még a piac az e heti döntéseket értelmezheti, illetve elhangozhatnak különböző nyilatkozatok jegybankvezetőktől is.
Rodic Ádám egy pozitív fejleményt is megemlített: a csütörtökön bejelentett amerikai–kínai „kereskedelmi fegyverszünet” mérsékelten pozitív hatással volt a feltörekvő piaci devizákra. Amennyiben az érvényben marad, és nagyobb fokú kiszámíthatóság érkezhet a világkereskedelemben, akkor az hosszú távon a forintra is pozitív hatásokat fejthet ki.
A tőzsde jól teljesített, az olaj ára csökkent
Amikor arról kérdeztük a szakértőket, hogy milyen egyéb tőzsdei érdekességek történtek a héten, Regős Gábor kiemelte: a Brent típusú kőolaj ára a világpiacon közel 2 dollárt csökkent a héten a 66 dollárt éppen meghaladó nyitóárhoz képest.
Az olaj árát kedvezően befolyásolta a Trump és Hszi Csin-ping közötti találkozó, ahol sikerült megállapodni a ritkaföldfémek exportját illetően, illetve Trump is csökkentette a Kínára vonatkozó vámtételeket. Ugyanakkor energetikai megállapodás nem született, ami némi bizonytalanságot hagyott a piacon.
A földgáz holland tőzsdei ára csak kisebb kilengéseket mutatott – a hét első fele inkább csökkenést, míg a hét második fele inkább növekedést mutatott, de az ingadozás mértéke nem érte el az 1 eurót megawattóránként. Ez a mozgás jól mutatja, hogy az árra egymással ellentétes irányú tényezők hatottak. Az európai tárolók töltöttségi szintje magas, így ez nyugtatólag hatott a piacokra, ugyanakkor az LNG-szállítások lelassultak és a Norvégiából érkező földgáz mennyisége is megcsappant a karbantartások miatt.
A magyar tőzsde jól teljesített a héten, többször is felülteljesítette a nyugat-európai piacokat.
Regős Gábor szerint ebben szerepet játszott az is, hogy az előző hét végén a hazai tőzsde az október 23-ai ünnepnap miatt zárva volt, így a nyugat-európai indexek hét végi emelkedését ezen a héten „pótolta be”. A BUX teljesítménye különösen a hét első két napján volt erős – mindkét nap meghaladta az 1 százalékot a növekedés mértéke. Ezzel a múlt heti 104 183 pontos záróárról 107 500 pont környékére emelkedett az értéke.
