Milliárdos károkat okozna a sorkatonaság – szakértők figyelmeztetik a Tisza Pártot
Egyre több politikai nyilatkozat céloz arra, hogy Magyarországon újra bevezetnék a sorkatonaságot.
A gazdasági és társadalmi szakértők azonban figyelmeztetnek: ez óriási terhet róna a gazdaságra, és súlyosan visszavetné a fiatalok életkezdését. A sorkötelezettség 2004-es felfüggesztése nem véletlen volt – a NATO-tagság mellett a fenntartása gazdaságilag fenntarthatatlanná vált.
A Tisza Párt terve: visszatérne a sorkötelezettség?
A hírek szerint a Tisza Párt komolyan fontolgatja a sorkatonaság visszavezetését, noha Magyar Péter tagadja, hogy erről döntés született volna.
A párthoz közel álló Ruszin-Szendi Romulusz, volt vezérkari főnök viszont már korábban kijelentette:
„Vissza kéne állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal.”
A volt tábornok szerint a kötelező katonai szolgálat csak felfüggesztésre került, nem megszűntetésre, és egy válsághelyzetben „mindenkit azonnal berántanának”.
A felvetés nem példa nélküli: Horvátországban – ahol a Tisza testvérpártja működik – már meg is kezdődött a sorkatonaság visszavezetése, és a behívók még az idén megérkezhetnek.
A magyarok többsége nem kér a sorkatonaságból
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint a 2000-es évek elején a Magyar Honvédség létszáma 65–70 ezer fő volt, ebből mintegy 40 ezer sorkatona. A kötelező szolgálat megszüntetése után a hadsereg létszáma 30 ezer fő alá csökkent, viszont a katonák képzettsége és felszereltsége jelentősen javult.
A közvélemény sem támogatja a visszaállítást. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) nyári felmérése szerint Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik ellenzik a sorkatonaságot – a megkérdezettek 58 százaléka utasította el a kötelező katonai szolgálat gondolatát. Az ellenállás minden korosztályban jelentős, nemcsak a fiatalok körében.
A fiatalok lennének a legnagyobb vesztesei
A sorkötelezettség visszavezetése tömegesen vetné vissza a fiatalokat a karrierjükben.
Az egyetem vagy főiskola után a friss diplomásoknak 6–12 hónapot kellene katonai szolgálatban tölteniük, ami késleltetné a munkába állást, a karrierépítést és a családalapítást.
Egy 25 év alatti fiatal ezzel akár eleshetne a személyi jövedelemadó-mentességtől, sőt, a lakásvásárlás és a hitelképesség is évekkel tolódna el.
A kötelező szolgálat bevezetése gazdaságilag is súlyos károkat okozna: a német pénzügyminisztérium számításai szerint a sorkatonaság visszahozása évente 70 milliárd euró GDP-kiesést okozna, ha minden érintett fiatalnak be kellene vonulnia.
A dán példák szerint még sorsolásos rendszer mellett is akár 23 ezer dollárnyi élethosszig tartó keresetkülönbség alakulhatna ki a behívott és a nem behívott fiatalok között.
Európa is munkaerőhiánnyal küzd
A szakértők szerint a sorkatonaság visszavezetése különösen rosszkor jönne, hiszen Európa már most is súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Több százezer fiatal kiesése a munkaerőpiacról visszavetné a termelékenységet és a gazdasági növekedést is.
Ferentzi András gazdasági elemző szerint a sorkatonaság újbóli bevezetése „gazdasági öngyilkosság lenne Magyarország számára”, mivel egyszerre csökkentené a foglalkoztatottságot és növelné az állami kiadásokat:
„A NATO-tagállamok sem véletlenül számolták fel a tömeghadseregeket: gazdaságilag, technológiailag és emberi erőforrás szempontból is fenntarthatatlan modell.”
