Belgium és Hollandia az uniós migrációs rendszer szigorúbb betartását sürgeti
Belgium és Hollandia levélben figyelmeztette az Európai Bizottságot: a migrációs válságot csak akkor lehet kezelni, ha minden tagállam maradéktalanul betartja az uniós szabályokat, különösen a dublini rendszert. A két ország belügyminiszterei közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumának végrehajtása csak akkor lehet sikeres, ha a felelősségvállalás és a szolidaritás között fennmarad az egyensúly.
A holland David van Weel és a belga Anneleen Van Bossuyt levelében rámutatott: országaikban a menedékkérők többsége úgynevezett másodlagos mozgások révén érkezik, vagyis olyan személyekről van szó, akik már más tagállamban regisztráltak, mégis tovább utaznak Nyugat-Európába. A Schengen Barometer+ adatai szerint Belgiumban és Hollandiában az összes menedékkérelem legalább 60 százalékát ilyen migránsok adják be. A két miniszter szerint ez rendkívüli nyomás alá helyezi az ellátórendszereket és a befogadókapacitásokat, különösen mivel olyan sűrűn lakott országokról van szó, ahol az egészségügy, az oktatás és a lakhatási rendszer már most is túlterhelt.
A levél kiemeli, hogy a migrációs paktum célja éppen az, hogy biztosítsa a közös felelősségvállalást, miközben minden tagállam köteles eleget tenni a dublini rendszer alapján előírt jogi kötelezettségeknek. A két miniszter arra figyelmeztetett, hogy a szabályok be nem tartása aránytalan terhet ró azokra az országokra, amelyek jogszerűen működtetik menekültügyi rendszerüket, és ezzel „aláássa az uniós megoldásokba vetett hitet”.
Belgium és Hollandia ezért azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy készítsen világos cselekvési tervet minden tagállam számára, egyértelmű, számon kérhető határidőkkel. Azt is javasolják, hogy 2026 júniusáig értékeljék, mely országok nem tesznek eleget a dublini előírásoknak, és ennek következményei látható módon köszönjenek vissza az uniós döntésekben.
A miniszterek szerint azok a tagállamok, amelyek nem hajtják végre a kötelező visszafogadási eljárásokat, nem részesülhetnek a többi ország szolidaritási felajánlásaiból.
Azt is kérik, hogy az uniós szolidaritási mechanizmus — amely a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezését szabályozza — mértéke maradjon kezelhető és a közvélemény számára is elfogadható. A túlzott vállalások, figyelmeztettek, csak tovább súlyosbítanák azokat a problémákat, amelyeket a működésképtelen dublini rendszer és a másodlagos mozgások okoznak.
Belgium és Hollandia végül megerősítette, hogy elkötelezettek a migrációs paktum sikeres megvalósítása mellett, de csak akkor, ha annak végrehajtása minden tagállamra egyformán vonatkozik.
Levelükben azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy tegyen határozott lépéseket a szabályok betartatására,
és biztosítsa, hogy a paktum valóban az európai migrációs válság kezelésének eszközévé váljon.
