Ilyen még a második világháborúban sem volt!
Markus C. Kerber, a Berlini Műszaki Egyetem alkotmányjogásza szerint Ursula von der Leyen elképzelése, miszerint az Európai Unió befagyasztaná az orosz jegybank vagyonát, példátlan jogsértést jelentene. Az osztrák Exxpress-nek adott interjúban a professzor úgy fogalmazott, hogy ilyen horderejű döntést még a második világháború idején sem hoztak, az egyes államoknak ugyanis működő fizetési rendszerekre van szükségük, még háborús körülmények között is.
Markus C. Kerber szerint az Európai Bizottság elnöke úgy viselkedik, mintha kormányfő lenne, és mintha az Európai Unió katonai szövetségként működne.
A szakértő hangsúlyozta: semmilyen jogalapja nincs annak, hogy az EU egy nem tagállamot – jelen esetben Ukrajnát – katonailag támogasson vagy hitelekkel segítse védelmi képességeit.
Meglepőnek nevezte, hogy a tagállamok vezetői ezt tétlenül nézik.
A tervek szerint az orosz központi bank mintegy ötvenmilliárd dollárnyi, az Euroclear belga nemzetközi pénzforgalmi központban tartott tartalékát használnák fel az ukrajnai támogatások fedezetéül. Kerber szerint ezzel egy történelmi tabut döntenének meg: amikor egy nemzetközi szereplőnek – jelen esetben Oroszországnak – azt mondják, hogy devizatartalékai immár az Európai Unió tulajdonát képezik, az egy állam szuverenitásának és a nemzetközi jognak is súlyos megsértése lenne.
Belgium, mint az Euroclear székhelye, a hírek szerint teljes körű garanciát kér a döntéshez, mivel tart az orosz válaszlépésektől.
A belga kormány nemcsak az érintett összeget, hanem a jövőbeni orosz szankciók következményeit is szeretné áthárítani a többi uniós tagállamra.
Kerber szerint ez olyan mértékű kockázatot jelentene, amelyet a tagállamok nemzeti parlamentjeinek külön jóvá kellene hagyniuk. Mint mondta,
a garanciák mögött valójában behajthatatlan követelések állnának, hiszen Oroszországtól ilyen nagyságrendű jóvátételre semmilyen realitás nincs.
A professzor úgy véli, a döntés ellentétes a német alkotmánybíróság korábbi ítélkezési gyakorlatával is, amely kimondja, hogy az EU pénzügyi intézkedései esetében a tagállamokra háruló költségvetési kockázatoknak előre világosnak kell lenniük. Kerber szerint ez a feltétel most egyáltalán nem teljesül.
A szakértő a jegybanki következményekre is figyelmeztetett. Mint mondta, nehezen képzelhető el, hogy az Európai Központi Bank jóváhagyná más központi bankok – például az orosz – vagyonának zárolását, hiszen ezzel az egész nemzetközi pénzügyi rendszerbe vetett bizalom reghetne meg. Elvira Nabiullina, az orosz jegybank vezetője a világ pénzügyi köreiben komoly tekintélynek örvend, és ha az ő általa vezetett intézményt ilyen módon kezelik, az súlyos precedenst teremthet.
Kerber szerint
az Európai Unióban egyre inkább teret nyer az a törekvés, hogy minden válságot – legyen az háború vagy járvány – a hatáskörök bővítésére használjanak fel.
Példaként említette Ursula von der Leyen döntését egy „védelmi biztos” kinevezéséről, amelyre szerinte nincs jogalap az uniós szerződésekben. Úgy látja, a tagállamok vezetői mindezt hallgatólagosan eltűrik, miközben a fegyverkezési programok elsősorban a hadiipar érdekeit szolgálják.
A professzor súlyos kritikával illette az amerikai szerepvállalást is. Úgy fogalmazott, az Egyesült Államok a jelenlegi helyzetben „védelmi pénzt” követel az európaiaktól, miközben maga sem hajlandó komoly katonai vagy anyagi áldozatot vállalni. Szerinte ez a hozzáállás alapjaiban rengeti meg a transzatlanti szövetséget.
Kerber szerint Európának vissza kellene térnie a józan, reálpolitikai megközelítéshez, és önállóan kellene tárgyalnia a háború lezárásáról, akár eddig tabuként kezelt kérdések – például területi engedmények – felvetésével is.
Mint mondta,
a kontinensnek most nem újabb szankciókra, hanem mielőbbi tűzszünetre lenne szüksége.
