Gyengítette a német koalíciós pártok vezetőinek hitelességét a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője körüli vita, de a németek többsége továbbra is cselekvőképesnek tartja a kormányt és nem akar előrehozott választásokat – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

Fotó: MTI

A Bild am Sonntag című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a németek legnagyobb csoportja, 43 százaléka szerint Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hitelességét gyengítette leginkább a BfV elnöke, Hans-Georg Maassen körüli koalíciós konfliktus.

A németek 22 százaléka szerint leginkább Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) hitelességét gyengítette a vita, 16 százalék szerint pedig Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének hitelességét.

A németek 54 százaléka szerint a kormánynak a ciklus végéig, 2021-ig hivatalban kell maradnia, 40 százalék szerint pedig inkább fel kell bontani a március óta kormányzó koalíciót és ismét szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást kell tartani.

A németek szűk többsége, 51 százaléka szerint a kormány továbbra is cselekvőképest, és a kisebbség, 39 százalék véli úgy, hogy elveszítette cselekvőképességét. Ugyanakkor a többség, 52 százalék szerint Angela Merkel elveszítette az ellenőrzést a kormányában zajló folyamatok felett, és csak 43 százalék látja úgy, hogy a kancellár továbbra is ura a helyzetnek.

A három pártelnök várhatóan vasárnap tárgyalja újra a BfV elnökének ügyében kedden kötött megállapodást, amely arról szólt, hogy Hans-Georg Maassent vitatott kijelentései miatt ugyan leváltják a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat éléről, de rögtön elő is léptetik belügyminisztériumi államtitkárnak.

A megállapodást az SPD nyomására tárgyalják újra. Andrea Nahles a pártelnök kollegáinak pénteken írt levelében kiemelte: be kell látni, hogy mindhárman tévedtek, hiszen Hans-Georg Maassen előléptetése sok ember igazságérzetét sérti.

Horst Seehofer a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kiemelte, hogy Hans-Georg Maassen nem sértett meg szolgálati előírásokat és „nagyon kompetens” szakember, akivel „tisztelettel kell bánni”.

Hangsúlyozta, hogy felelősséggel tartozik munkatársai sorsáért, gondoskodnia kell róluk, így nem hajlandó elbocsátani Hans-Georg Maassent csak azért, mert „ellene fordult a közhangulat”.

Andrea Nahles szintén a Bild am Sonntagnak azt mondta, hogy szerinte nem szakad a koalíció a Maassen-ügy miatt. Ezt nem is szabad megengedni, mert „a jobboldali populisták az Európai Unió tönkretételére buzdítanak” szerte a kontinensen, és „ellenségek fenyegetik demokratikus rendünket”. Ezért most Európa és a demokrácia megvédése a feladat, és a kormány ebben a helyzetben nem adhatja át másoknak az ország irányítását – mondta az SPD elnöke.

Az SPD azért követeli a BfV vezetőjének távozását, mert egy lapinterjúban kétségbe vonta a külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt.

A BfV vezetője úgy vélte, a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet az emberölésről, amellyel menedékkérőket gyanúsítanak. Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászat folynék Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.