Ha Miskolc, akkor CineFest. Így megy ez már tizennégy éve. A filmfesztivál mostanra olyannyira kinőtte magát, hogy maga a fesztivál igazgatója is meglepetten és persze boldogan áll a jelenség előtt. A kis hazai filmes találkozóként induló rendezvény mára valóban olyan nemzetközi fesztivállá lett, melyre nemcsak európai országokból érkeznek filmes alkotók, de más kontinensek filmkészítői is nálunk mutatják be alkotásaikat. 

Fotó: Cinefest

Idén 15. alkalommal terítették le a vörös szőnyeget a miskolci Művészetek Háza előtt. A másfél hetet átölelő rendezvény megmozgatta a magyar és a külföldi filmes szakma krémjét. Filmkészítők és kritikusaik napról napra együtt nézték a jobbnál jobb, vászonra álmodott munkákat. A hazai filmes fiatalok mellett német és ázsiai alkotók munkáit is megtekinthették a filmkedvelők. Közülük többen olyan jól szerepeltek, hogy a zsűri nekik ítélte a fesztivál legjelentősebb díjait. 

Az idei zsűriben több olyan tehetséges, fiatal magyar filmes alkotó és színész is helyet kapott, mint Kerekes Vica vagy a Cine New Wave versenyzőit szemléző Dudás Balázs. Balázs 1989-ben született Miskolcon, így szülővárosa is büszkén hívta a fesztivál zsűrijébe a fiatal filmest, akit a gimnáziumi évei alatt szippantott magába a filmvilág, és meg sem állt a Színház és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakáig, 2017-es diplomafilmje, a Welcome elsöprő sikerrel hozta el a Cine New Wave első helyét. 

Mivel a fesztivál születésekor a rendezvényt (csak) Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiváljaként aposztrofálták, így ezt továbbgondolva született meg 2016-ban a kifejezetten magyar (magyarországi) fiatal alkotók részére kiírt versenyprogram, a Cine New Wave. A program keretében kisjáték- és rövid animációs filmek nevezését várták a szervezők. Céljuk pedig az volt, hogy idejekorán megismertessék a tehetséges fiatal magyar rendezőket a fesztivál filmszerető és értő közönségével. 

A CineFest célja már a kezdetekben is az volt, hogy keressék és megmutassák az új hangokat, hogy azokra később és remélhetőleg hosszútávon odafigyelhessen a nemzetközi filmes közönség. Mára a fiatalok fókuszba helyezése csak az egyik cél, hiszen a közel tizenöt év alatt a miskolci Jameson CineFest a magyar filmes szakma generációinak olvasztótégelye lett. Így a fiatal feltörekvők és a tapasztalt „nagy öregek” találkozásából születnek azok a workshopok, ahol a szakma elismert alkotói adják tovább titkaikat a következő generáció számára. 

Krzysztof Zanussi az európai és az egyetemes filmművészet egyik legfontosabb alakja. Hősei többnyire kapcsolataikban és önmagukban is a tiszta erkölcsös, az aktuális kortól és társadalomtól független, teljes élet lehetőségeit keresik Közép-Európa történelmi és politikai viharaiban. A rendező olyan sztárokkal dolgozott együtt félévszázados pályafutása alatt, mint Vittorio Gassman, Robert Powell, Christoph Waltz és még sorolhatnánk. Zanussi olyan filmekkel vált világhírűvé, amiket szinte mindenki látott, gondolunk itt A spirál vagy az Imperatívusz című alkotásra, vagy a II. János Pál pápa életútját bemutató dokumentumfilmre. Idén ő volt Miskolcon az Európai Mozi Nagykövete.

A fesztivál azért is jelentős a szakma magyar képviselői számára, mert a cannes-i, berlini és velencei filmfesztiválon bemutatott filmeket a külföldi vászon után itt mutatják be. Ilyen volt az idei év egyik legnagyobb magyar filmes sikere, a Napszállta is. 

Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének új filmje 1913 nyarán, Budapesten, a béke utolsó napjaiban játszódik. Leiter Írisz, a korán árván maradt fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja holléte felől érdeklődik. A lány ekkor tudja meg, hogy van egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Nemes Jeles László filmje megtekintése után lehetőség volt arra is, hogy a közönség kérdezzen az alkotótól és személyesen is gratuláljon a velencei sikerekhez – a Cinefest így épít hidat a rajongók és az alkotók közé.

Mint minden évben, idén is az életműdíj kiosztásával kezdődött az ünnepélyes díjkiosztó gála. Most Hildebrand Istvánt illette a kitüntetés. Az 1928-ban született Hildebrand a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőre. Ő fényképezte az 1960-as, 70-es, 80-as évek legismertebb és leglátványosabb produkcióit. Várkonyi Zoltán és Keleti Márton alkotótársaként többek között olyan sokmilliós nézettségű filmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, a Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob, vagy a frissen felújított, fesztiválon bemutatott A veréb is madár. Olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre is volt, mint a Sztrogoff Mihály. Hilderbrand István utolsó előtti munkájáról pedig túlzás nélkül kijelenthető, hogy egy korszakos remekmű, ez Bódy Gábor Psyché című filmje, amelyben a káprázatos színmegoldások egész arzenálját vonultatta fel az operatőr. 

A 90. születésnapját szeptember 26-án ünneplő Hildebrand meghatódva vette át a fesztivál életműdíját. Köszönőbeszédében átadta a stafétát a fiataloknak, majdezekkel a szavakkal búcsúzott: „Találkozunk a moziban.”