Géza fejedelem és István király szolgálatában is állt a később szentté avatott Asztrik
Aki a magyar koronát hazahozta Rómából
Géza fejedelem hívta Magyarországra és István uralkodása alatt foglalhatta el a kalocsai érseki széket Szent Asztrik, akit a XII. századi származástörténeti okirat, a Hartvik-legenda szerint azzal a megbízatással küldtek Rómába, hogy II. Szilveszter pápánál kijárja az önálló egyházállam megalapításához szükséges jogot, hazahozza Magyarországra az egyházfő áldását és a koronát, a magyar államiság és kereszténység szimbólumát.
Az első kalocsai érsek a X. század közepén Bajorországban született. Az Asztrik (Anasztáz) nevet kolostorba lépésekor vette fel.
Már 40 éves is elmúlt, amikor Géza fejedelem kérése Magyarországra érkezett és a Szent Márton hegyén (Pannonhalma) épített első magyar bencés kolostor apátja lett. István szolgálatába Géza fejedelem halálát követően tanácsosként szegődött.
Eredményes hittérítő munkája okán jelentős tekintélyt szerzett magának István udvarában.

Asztrikot gyakran ábrázolják kezében a Szent Koronával annak emlékére, hogy 1000-ben az uralkodó őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápánál kijárja az önálló egyházállam megalapításához szükséges úgynevezett szuffragáneus jogot, a Német-római Császárságtól való függetlenedést, amelyet voltaképpen a magyar korona testesített meg. (A napjainkban a Parlament épületében kiállított Szent Korona egyes történészek szerint nem azonos azzal, amelyet Asztrik a történeti legenda szerint átadott Istvánnak.)
Szent élete, az elesettek támogatása és kiemelkedő műveltsége okán az időközben püspökké választott Asztrik került az István által alapított Kalocsai érsekség élére is.
A második magyarországi érsekséget az uralkodó azt követően hozta létre, hogy Asztrik püspök éveken át helyettesítette a főegyházmegye élén a látását ideiglenesen elveszítő Sebestyén első esztergomi érseket. Miután Sebestyén érsek visszanyerte látását, István király új egyházmegye vezetésével bízta meg Asztrik püspököt Kalocsán, amely az Esztergomi érsekség mellett mind a mai napig a második legmagasabb rangú egyházmegye központja Magyarországon.
A valószínűleg 1034 és 1039 között elhunyt Asztrik érsekről a régi bencés, liturgikus célra készült naptárban november 12-éhez kapcsolódóan a következőt jegyezték fel: „Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségű férfi temetése.”
Földi maradványait a kalocsai templom renoválási munkálatai során 1911-ben a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban találták meg. A városban november 12-én évek óta hagyományosan papszenteléssel ünneplik az egyházmegye első érseke, Szent Asztrik emléknapját.
November 13-án pedig a magyar szentekre és boldoggá avatott keresztényekre emlékezünk.
Szent Asztrik életéről így írt Hevenesi Gábor jezsuita pap és történetíró a XVII. század végén
„A püspökségből önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsőségében és a bárányok javában kereste. Az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tőle.”
