Nem lesz többé kötelező nyugdíjkorhatár?

Új korszak kezdődik a nyugdíjazásban. 2026. január 1-jétől alapjaiban változik meg a magyar nyugdíjrendszer.
A merev, kötelező 65 éves korhatár megszűnik, helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át.
A cél: hogy mindenki a saját élethelyzete, egészségi állapota és pénzügyi lehetőségei alapján dönthessen arról, mikor vonul vissza a munkából.

Az új rendszer nemcsak az állami ellátásokra lesz hatással, hanem a magánbiztosítók és nyugdíjpénztárak működésére is.

Mi változik 2026-tól?

1. Megszűnik a kötelező nyugdíjkorhatár

Nem lesz többé kötelező a 65 éves kor betöltése után azonnal nyugdíjba menni.
A munkavállalók dönthetnek:

• korábban is visszavonulhatnak, ha megvan a szükséges szolgálati idejük (20 év teljes, 15 év résznyugdíjhoz),
• vagy tovább dolgozhatnak 65 év felett, akár részmunkaidőben, távmunkában is.

2. Az 1961-ben születettek az elsők

Ők lesznek az első generáció, amely már az új szabályok szerint vonulhat nyugdíjba 2026-ban.

3. Új szabályok az özvegyi nyugdíjra

A különélő házastársak is jogosultak lehetnek özvegyi nyugdíjra – megszűnik a korábbi szigorú feltételrendszer.

4. Változik a nyugdíjszámítás

A 2026 után nyugdíjba vonulók új valorizációs rendszer alapján kapják meg járandóságukat, az első nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj viszont csak 2027-ben érkezik.

5. Nyugdíj igényelhető munkaviszony mellett is

Újdonság, hogy 2026-tól valaki úgy is kérheti az öregségi nyugdíjat, hogy közben dolgozik – nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát.

Miért tűnik el a 65 év feletti korhatár?

A döntést főként a hosszabb várható élettartam és a jobb egészségi állapot indokolja.
Az 1957 utáni generációk tovább élnek és tovább maradnak munkaképesek, ezért logikus, hogy a nyugdíjba vonulás ideje rugalmasabbá váljon.
Emellett a részmunkaidős és távmunka-lehetőségek elterjedése is segíti az idősebbek fokozatos visszavonulását a munkaerőpiacról.

Előnyök és hátrányok az új rendszerben

Előnyök

• Szabadság és döntési lehetőség: mindenki maga választhatja meg, mikor szeretne nyugdíjba vonulni.
• Magasabb nyugdíjlehetőség: aki tovább dolgozik, nagyobb járulékalapból számított ellátást kaphat.
• Egészségmegőrzés: az aktív életvitel segíti a fizikai és mentális frissességet.
• Rugalmas munkaformák: részmunkaidő, távmunka, tanácsadói pozíciók időseknek is elérhetők lesznek.

Hátrányok / kihívások

• Pénzügyi tudatosság hiánya: aki nem takarékoskodott, kevesebb jövedelemmel számolhat nyugdíjasként.
• Egyenlőtlenségek: nem mindenki élvezheti egyformán a rugalmasság előnyeit – például a rosszabb egészségi állapotban lévők nem tudnak tovább dolgozni.
• Munkaerőpiaci alkalmazkodás: a munkáltatóknak is nyitottnak kell lenniük az idősebb korosztály foglalkoztatására.

Hogyan készülhet fel az érintett?

A szakértők szerint a most 50–60 év közötti korosztály számára életbevágóan fontos a tudatos tervezés.

• Szolgálati idő ellenőrzése: érdemes felvenni a kapcsolatot a Nyugdíjfolyósítóval, hogy minden ledolgozott év szerepeljen a nyilvántartásban.
• Pénzügyi előtakarékosság: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, hosszú távú befektetések.
• Egészségmegőrzés és képzés: a munkában maradást segíti a jó fizikai állapot és az új készségek megszerzése.

A biztosítók szerepe: új termékek, nagyobb felelősség

A magánbiztosítók, köztük az NN-csoport, már felkészülnek az új korszakra.
Több rugalmas, személyre szabott nyugdíj-előtakarékossági terméket kínálnak majd, amelyek kombinálhatók az állami nyugdíjjal, és segítenek áthidalni a jövedelmi különbségeket.

A biztosítók szerint az új rendszer nagyobb tudatosságot és előrelátást igényel mind a munkavállalóktól, mind a pénzügyi szolgáltatóktól.