Mégiscsak működnek Donald Trump szankciói?
A Donald Trump által október végén bejelentett, Oroszországot sújtó szankciók rövid idő alatt érezhető változásokat hoztak a globális energiapiacon: a nagy vásárlók, különösen az ázsiai finomítók, egyre kevésbé számolnak az uráli olajjal, miközben a Rosznyefty és különösen a Lukoil üzleti kilátásai világszerte romlanak. A Foreign Policy szerint a másodlagos amerikai intézkedések közvetlenül az orosz katonai–ipari komplexum pénzügyi forrásait célozzák, és a piac gyakorlatilag azonnal reagált.
A cikk szerint Kína példája jól mutatja a változást: korábban több kínai finomító, köztük független, úgynevezett „teapot” üzemek is vásároltak orosz olajat, most azonban a legtöbb állami és magánvállalat felfüggesztette a beszerzéseit, és a nagy északkeleti finomítók a következő hónapokra már nem terveznek orosz exporttal. Indiában hasonló a helyzet: a korábban Oroszországból importált olaj kétharmada jelenleg vevő nélkül maradt, és csupán egy, a Rosznyefty által működtetett finomító vállalkozik a vásárlásra.
A szankciók a Lukoilra különösen súlyos csapást mértek. A társaság külföldi eszközeinek eladására tett kísérleteit az amerikai pénzügyminisztérium megakadályozta, több külföldi projekttel kapcsolatban is működési gondokról számoltak be, és Irakban termelési leállásokról érkeztek hírek. A helyzetet tovább súlyosbítják a célzott ukrán dróntámadások, amelyek több orosz finomítót is elértek, csökkentve az ország amúgy is szűkös feldolgozói kapacitásait.
A szankciók és a katonai csapások együttes hatására az orosz olaj egyre nehezebben talál piacot, miközben a vevők félnek az amerikai büntetőintézkedések következményeitől.
Egy amerikai szakértő úgy fogalmazott, „soha nem lehet tudni, mi lesz az utolsó csepp a pohárban”, utalva arra, hogy a mostani szankciók akár döntő fordulatot is hozhatnak az orosz energiaszektorban. A Foreign Policy szerint a korábbi, kevésbé célzott nyugati intézkedéseknél a mostani lépések egyértelműen hatékonyabbak.
Ugyanakkor az intézkedések nem érvényesülnek egységesen. Az amerikai elnök több szövetséges országnak, köztük hazánknak is mentességet adott: Donald Trump legalább egy évre felmentést biztosított Magyarországnak az olaj- és gázimportot érintő korlátozások alól.
Ez a döntés világosan mutatja Budapest geopolitikai súlyát és a két ország közötti jó kapcsolatot.
A mentesség belpolitikai szempontból is jelentős, hiszen az energiaárak stabilitása közvetlenül érinti a magyar családokat.
A Foreign Policy értékelése szerint a szankciós politika egyre inkább működőképes eszközzé válik Oroszország háborús finanszírozásának megfékezésében. Ugyanakkor a különféle mentességek és politikai kivételek nehezítik a nyugati egység fenntartását, és kérdés, hogy a gazdasági nyomás elegendő lesz-e ahhoz, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
