Nagy bajban van Friedrich Merz, és ezt már a fősodor sem tagadja
Hat hónappal hivatalba lépése után Friedrich Merz kancellár máris foghatja a fejét, nem halad ugyanis ígéretei megvalósításában – a gazdaság fellendítése, az illegális bevándorlás visszaszorítása és a szélsőjobboldal előretörésének megfékezése egyaránt akadozik. A felmérések szerint mindössze a németek ötöde látná szívesen, ha ismét elindulna a 2029-re tervezett választásokon.
A nemrég hetvenedik születésnapját ünneplő Merz májusban vette át a kancellári tisztséget népszerűtlen elődjétől, Olaf Scholztól. Akkor azzal kampányolt, hogy új lendületet ad Európa legnagyobb gazdaságának, csökkenti az illegális bevándorlást, és megerősíti a német haderőt.
Ám a gazdasági növekedés gyakorlatilag stagnál, a koalíció pedig a migrációs vitákban is megosztott. A felmérések alapján Merz az egyik legnépszerűtlenebb kancellár az utóbbi időkben: támogatottsága 25 százalék körül mozog – messze elmaradva két elődje népszerűségétől ugyanebben a kormányzati szakaszban – írja a Reuters.
A német üzleti vezetők egyre hangosabban panaszkodnak a lassú reformokra, miközben a munkahelyek miatti aggodalom, az infláció és a geopolitikai feszültségek is borús hangulatot keltenek a társadalomban.
Miközben berlini párttársai születésnapja alkalmából gratuláltak neki, a vegyipari szövetség (VCI) elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ágazat termelése harmincéves mélypontra süllyedt – „vörös riasztást” adva ki a német ipar egyik alappillére miatt.
Egy kedden közzétett közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 18 százaléka szeretné, ha Merz újraindulna kancellárként 2029-ben. Még a konzervatív szavazók között is csupán 47 százalék támogatná újraindulását. Merz – aki Konrad Adenauer után Németország második legidősebb kancellárja – ezzel minden idők egyik legmegosztóbb vezetőjévé vált.
Jövőre öt tartományban tartanak választásokat Németországban, miközben az Alternatíva Németországért (AfD) tartósan az országos közvélemény-kutatások élén áll. A várakozások magasak voltak, amikor Merz még hivatalba lépése előtt történelmi megállapodást kötött rekordösszegű infrastrukturális és védelmi beruházásokról.
A program azonban egyelőre semmit sem hozott, ráadásul elidegenítette azokat a konzervatív szavazókat, akik költségvetési fegyelmet vártak tőle. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták alkotta koalíció továbbra is vitázik a hadsereg újjáépítéséről és a közel-keleti bevándorlók százezreinek helyzetéről.
Merzet gyakran éri az a vád, hogy impulzív, kommunikációs hibákat vét, és nem képes azt a biztonságot és stabilitást sugározni, amit Angela Merkel vagy Helmut Kohl idején megszoktak a németek.
„Merz úgy próbálja vezetni a kormányát, mintha egy vállalat vezérigazgatója lenne – csakhogy ez nem illik a törékeny parlamenti többségek korához”
– nyilatkozta róla Stefan Marschall, a düsseldorfi egyetem politológusa.
Bár az országos választások még messze vannak, így Merznek – aki korábban semmilyen kormányzati tapasztalattal nem rendelkezett – még van ideje, hogy végigvigye reformjait és kihasználja a „fiskális bazooka” ígéreteit. A kritikusok azonban figyelmeztetnek: ha nem cselekszik gyorsan, könnyen Olaf Scholz sorsára juthat, akinek kormánykoalíciója belső viszályok közepette omlott össze.
